Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

I. rész. A vízrajzi szolgálat

A MAGYAR VÍZRAJZI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE

Néhány évvel a vízállásészlelések indulása után elkezdődtek a vízhozammérések is. Huszár Mátyás 1825-ben Pozsonyban már pontonkénti méréssel határozta meg a folyó vizhozamát. Az 1830-as évek végén Pozsony és Újvidék között 18 szelvényben mérték a vízhozamot. Kísérletek történtek a számyforgások számának villamos berendezéssel történő kijelzésére is.

A vízmércék rendszeres észlelése lehetőséget nyújtott a jégjelenségek megfigyelésére is, amelyre főként a Duna budapesti szakszán került sor 1818-tól kezdődően.

1 - y

VI7 Aí í

ÁS

V ÍZ• ;

iiHmffmthWw/JKr

1 *

1838 MÁRCZius 15r‘

*

rú *

10. ábra. Árvízjel a budapesti Rákóczi úti Rókus kápolna falán

Mintegy fél évszázaddal a víz mennyiségének meghatározására irányuló mérések megkezdése után történtek meg az első kísérletek a víz fizikai-kémiai jellemzőinek mérésére: 1865-ben mérték a Duna vízhőmérsékletét, ezt rövidesen követte a lebegtetett hordalék mérése, majd 1873-ban meghatározták a vízben lévő oldott anyagokat is.

A felszín alatti vizek tartományában az első méréseket a talajvízszint változásának meghatározására végezték 1866-ban a Budapest-Szolnok vasútvonal mentén.

A kiegyezés után az építési igazgatóság befejezte munkáját, és az összes műszaki ügyet a Közmunka- és Közlekedésügyi minisztérium hatáskörébe utalták. A minisztériumon belül a vízépítészeti szakosztály feladata volt a vízrajzi teendők ellátása, továbbfejlesztése. Ennek jegyében a minisztérium már 1867-ben utasítást adott ki a dunai folyammémökségeknek, hogy továbbra is figyeljék a vízállást, és vizsgálják felül az 1860 óta keletkezett anyagokat. Ezeket általában táblázatokban rendszerezték, meghatározták a havi középes és szélső értékeket.

A XIX. század a vízrendezés százada volt Magyarországon. A folyók szabályozása különösen az árvízmentesítés érdekében olyan ütemű volt ebben a században, hogy a századfordulóra a vízjárta területek védelme -ha nem is végső kiépítésben- megoldottnak volt tekinthető.

• í i w.í.yczeivedeimi és 35

i/izyazdálkodási Kutató Intézet KHT,

KÖNYVTÁRA 1453 Budapest, Pf.: 27.