Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
Utószó
Utószó zott követelményeknek, és azoknak a változásoknak a számbavétele, amelyek — intézkedési program végrehajtásának eredményeként — e paraméterekben bekövetkeztek. Vizsgálati felügyeletre esetenként, ideiglenesen lehet szükség véletlenszerű szennyezés nagyságának és hatásainak megállapítása céljából, valamint ott és akkor, ahol és amikor a feltáró felügyelet megállapítása szerint az Irányelv alapján meghatározott követelmények nem teljesülnek. Az információ szolgáltatás fő területeinek fejlődési iránya a következőképpen vázolható. A vízjelzés, azaz a vízrajzi helyzetelemzés, az előrejelzés, valamint a figyelmeztetés és riasztás területén az objektív előrejelzési módszerek alkalmazása hamarosan kizárólagossá fog válni és az előrejelzés területén szaktudásra elsősorban nem a vízjelzések kiadása során, hanem a vízjelzés módszereinek kidolgozása területén lesz szükség. A vízjelző tevékenységet korszerű adatbázisok fogják támogatni. Az alkalmazott módszertan tekintetében a jövő a determinisztikus modelleké. Ezek alkalmazása már a közeljövőben kiterjeszthető lesz Magyarország összes nagyobb folyójára, s így létrehozható Magyarország felszíni lefolyás számítási és előrejelzési modellje. A lefolyásmodellezés és erre bizonyos nemzetközi kezdeményezések már megindultak, a későbbiekben ki fog terjedni a teljes Duna-vízgyüjtőre is. A determinisztikus modellek terjedésével a vízjelző szolgálatok képessé válnak bizonyos vízjárási helyzetek, árvízi beavatkozások szimulációs vizsgálatainak elvégzésére, az árvízi védekezés stratégiájának meghatározását segítve. így a vízjelző szolgálatok bizonyos mértékig a vízkárelhárítás operatív döntési részévé is válhatnak. A vízjelző szolgálatok előrejelzési tevékenységét nagyban fogja segíteni, hogy a meteorológiai előrejelzések időelőnye és pontossága a jövőben látványosan tovább fog javulni. A meteorológiai előrejelzések objektív előrejelzési mezők formájában a hidrológiai előrejelzések közvetlen bemenetét fogják jelenteni, és így azok időelőnye is növelhető lesz. A vízrajzi feltárás jövőbeli lehetőségeit vizsgálva alapelvként kell rögzítenünk, hogy a magyar vízrajzi gyakorlatot közelíteni kell a nemzetközi és ezen belül az európai gyakorlathoz, miközben meg kell tartani, illetve nemzetközi gyakorlatban is érvényesíteni kell azokat az eredményeket, amelyek a világszínvonalat meghaladják. A nemzetközi gyakorlathoz való közelítés a vízrajzi feltárás terén annál is inkább megtehető, mivel a szélesebb körű alkalmazásnak csak a kezdeteinél tartunk. A IV. részben ismertetett és útmutatóval szabályozott módszertannak is — amely a vízrajzi feltárás szélesebb körű alkalmazásának első lépéseit jelenti - tovább kell fejlődnie, s igazodnia kell azoknak a részletesebb szabályoknak a kidolgozási üteméhez, amelyek kimunkálása az Európai Unió vízügyi politikájával kapcsolatban folyamatban van. A vízrajzi feltárás nagy munkaigénye miatt fejlődés csak a hatékony számítógépi megoldások alkalmazásával várható. Ezek segítségével gyorsan és tömegesen lesznek az adatbázisokra támaszkodva előállíthatok a szükséges statisztikai és grafikus feldolgozások. Az adatbázisokkal és térinformatikai megjelenítő-rendszerrel összekapcsolt modellek által szolgáltatott számított értékek azonnal összevethetők a mért értékekkel, s az eltérések könnyen lesznek elemezhetők. A modelleket célszerű mintaterületeken kalibrálni, és az általánosítást ezek alapján elvégezni. A cél a hidrometeorológiai események részletes felügyeleti adatai, a lassan változó területi — földrajzi-földtani — jellemzők, valamint az emberi beavatkozásra vonatkozó információk alapján a folyama197
