Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
IV. rész. A vízrajzi feltárás
A VÍZRAJZI FELTÁRÁS Rű.ki - az oldalirányú vízforgalomból a kilépő vízmennyiség, Rki - a felszín alatti vízkitermelés (az engedély nélküli kitermelések becsült értékét is célszerű figyelembe venni), Rt - a feláramlás becsült értéke, ami a feláramlási zóna területéből és a feláramlás intenzitásából számítható. A vízforgalom meghatározása egyben a felszíni és a felszín alatti vizekre vonatkozó aktuális dinamikus vízkészletek meghatározását is jelenti. Meg kell határozni a tárolt készleteket is, különösen a tavak és a felszín alatti vizek esetében. (A vízcsere sebességére jellemző számként vizsgálni kell a dinamikus és a tárolt készlet arányát.) Be kell mutatni a vízforgalom, illetve a vízháztartási elemek időbeli változását (32. és 33. ábra), a vízháztartási elemek összefüggését (34. ábra). A felszíni vizek esetében a vízforgalom, illetve vízkészlet-változás értékeit a közép- és kisvízi állapotokban külön kell vizsgálni. A tárolt készletek változását a tavak és a felszín alatti vizek közül különösen a szabadtükrű talaj- és karsztvizek esetében szükséges vizsgálni, a rétegvizek esetében foglalkozni kell a konszolidáció (a víztartó üledék nyomáscsökkenés hatására történő tömörödése) során felszabaduló készlettel. A vízforgalom vizsgálatánál, illetve a dinamikus és tárolt készletek meghatározásánál lehetőség szerint számítógépi szimulációra kell támaszkodni. A modellezés azokra a területekre és időszakokra is információt adhat, amelyekre vonatkozóan közvetlenül az adatgyűjtő rendszer észlelési eredményeiből ilyenek nem nyerhetők. A modelleket a mért adatokkal való összevetéssel kalibrálni és verifikálni kell. A modellekkel a vízforgalom és a készletek alakulása változatlan peremfeltételek esetén előre jelezhetők. (A feltételek megváltozása melletti modellezési vizsgálatok már a vízgyűjtő-tervezés részét képezik.) A vízkészleteket vízminőségi szempontból is jellemezni kell. Elemezni kell a víz- és területhasználatok vízminőségre gyakorolt hatását. 1.4. Az időszakos vízrajzi feltárások dokumentálása A vízrajzi feltárások eredményei nagyrészt tanulmányokban jelennek meg. Ez a dokumentáció szöveget és az áttekintéshez, megértéshez minimálisan szükséges táblázatokat, ábrákat, térképváltozatokat tartalmaz. A feldolgozások alapját képező nagyobb tömegű adatot, térinformatikai anyagot, grafikus feldolgozást gépi adathordozón kell csatolni. Az alaptérkép digitális változatát (OTAB 1:100 000) különböző tematikus fedvényekkel kell kiegészíteni. A térképlapoknak célszerű tartalmaznia a vizsgált terület, valamint a kijelölt részterületek határait, a természetes és mesterséges vízrendszereket, a jelentősebb településeket és településhatárokat, ország, megye és VIZIG- határokat, a főbb út és vasútvonalakat. A dokumentációban helyet kell kapniuk az adatgyűjtés fejlesztésére vonatkozó javaslatoknak, az elvégzett vízrajzi feltárás tapasztalat alapján. 184
