Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

III. rész. A vízjelzés

A VÍZRAJZI előrejelzés

2.4. Az előrejelzés rendszere Magyarországon

Vízrajzi előrejelzések Magyarországon jelenleg a vízügyi igazgatóságoknál és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Országos vízjelző szolgálatánál készülnek. Az árvízi előrejelzés tekintetében az árvízjelzés folyamatát mindenre kiterjedően az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1996-ban kiadott szabályzat, az „Árvízi hidrometeorológiai szolgálat rendje” (ÁHSZ) írja elő (2. melléklet). Az ÁHSZ minden előrejelzési szelvényre kijelöli azt a szervezetet, amelynek feladata az árvízi és napi előrejelzések elkészítése. Az ÁHSZ-ben kijelölteken túlmenően az Országos vízjelző szolgálat külön feladata a napi előrejelzések biztosítása a Duna és Tisza vízrendszerére, valamint az OVF felkérésére árvízi előrejelzések készítése bármely folyóra.. Az árvízi előrejelzések a tetőző vízállásokra vonatkoznak, a napi előrejelzések kiterjednek a várható vízállások mellett a várható vízhozamra is.

Hosszútávú előrejelzés csak két fő folyónkra készül. Az Országos vízjelző szolgálat minden év március elején ad ki előrejelzést a Dunán és Tiszán várható tavaszi (március-május) lefolyás tömegére és a várható maximális vízállásra vonatkozóan.

Jégelőrejelzést rendszeresen (3 naponként) szintén az Országos vízjelző szolgálat készít a Duna és a Tisza magyarországi szakaszára.

Az Országos vízjelző szolgálat foglalkozik speciális célelőrejelzésekkel is, elsősorban energetikai, hajózási és építővállalatok megrendelései alapján. Az utóbbi években az előrejelzések felhasználói között megjelentek az önkormányzatok is.

Az előrejelzések közreadására minden vízügyi igazgatóság saját rendszert dolgozott ki.

Az Országos vízjelző szolgálat az előrejelzéseit a Magyar Rádióban elhangzó vízállásjelentésben, a Napi vízjárási térképen, a vízügyi ágazat belső hidrológiai információ- rendszerében és 1997 óta az internet útján adja közre.

163