Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
III. rész. A vízjelzés
A VÍZRAJZI HELYZETELEMZÉS annak ellenére, hogy 1999 óta az Országos vízjelző szolgálat internetes honlapján is megtekinthető. A hidrológiai viszonyok bemutatásán túl a vízrajzi helyzetelemzés fontos része a pillanatnyi időjárási folyamatok bemutatása. A hidrológiai folyamatok megértéséhez ugyanis elengedhetetlenül szükség van a légkörben lejátszódó folyamatok ismeretére is. Az időjárási folyamatok figyelemmel kisérése és előrejelzése természetesen a meteorológiai szolgálat feladatkörébe tartozik. Hazánkban ezt a feladatot az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el. A vízjelző tevékenység során a vizrajzi helyzetelemzés szempontjából a következő meteorológiai adatokra és elemzésekre támaszkodhatunk: a földfelszíni meteorológiai megfigyelések adatai, időjárási térképek, műholdas megfigyelések eredményei, csapadékradaros megfigyelések eredményei. A vízrajzi helyzetelemzés harmadik szakasza az észlelési eredmények átalakítása a hidrológiai folyamatot jellemző mennyiségekké. Ez alatt általában azokat az eljárásokat értjük, amelyek segítségével a pontszerű észlelési adatokból a vizsgált hidrológiai folyamatokra jellemző mennyiségeket állítunk elő. Példaképpen említhetjük a lefolyás folyamatának vizsgálatához a pontszerű csapadékmérési eredményekből a vízgyűjtőre hulló csapadék területi átlagának meghatározását vagy a pontszerű hómérési adatokból a vízgyűjtőn hóban tárolt vízmennyiség meghatározását. A helyzetelemzés e szakaszához tartozik olyan jellemző meghatározása, mint pl. az aszályossági index kiszámítása vagy az Országos vízjelző szolgálatnál kidolgozás alatt álló árvízveszély mutató meghatározás. A hidrológiai folyamatokat jellemző mennyiségek, mutatók és indexek kimunkálása és folyamatos számítása jelentősen megkönnyítheti és objektívebbé teheti a vízjelző helyzetelemzés utolsó szakaszát, a szükséges következtetések levonását. A helyzetelemzés negyedik, befejező szakaszát tehát a kialakult vízjárási helyzetből levonható következtetések jelentik. Ezek elsősorban a kialakult vízjárási helyzet törvényszerűségein alapuló, még nem előrejelzésekként felfogható, de ahhoz közelálló megállapítások, amelyek a döntéshozókat (üzemeltetőket) tájékozatják a folyamat várható alakulásáról. A helyzetelemzés lehet szöveges vagy grafikus (pl. talajvíztérképen összehasonlítás a sokévi átlaggal, határértékek meghaladásának jelzése grafikus formában). A vízrajzi helyzetelemzés formáit nem lehet szabályozni, mert olyan sokrétűek lehetnek, mint azok a célok, amelyek érdekében készítjük őket. Tanácsként elmondható, hogy a vízjelzőt mindig a kitűzött gyakorlati cél vezesse eszközei megválasztásában. 149
