Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)
II. rész. A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása
Alkalmazunk ismétlő mérési módszert és közvetett mérési módszert, s ezekben az esetekben a mérési adatokból, illetőleg a mérés során vett anyagminta (vízminta, talajminta stb.) laborálásának adataiból ki kell számítani a mérési eredményt. Alkalmazunk olyan mérési módszert, amellyel — pénzügyi és munkaszervezési okokból — a mérés tárgyát képező vízrajzi elemet a változékonyságához képest csak viszonylag ritkán lehet megmérni. Ebben az esetben e ritkán megmért elem mérési eredményei és más, sűrűn mért elem (elemek) egyidejű mérési eredményei között fizikailag megalapozott függvénykapcsolatot kell meghatározni, s azt karbantartani; majd pedig e függvény alkalmazásával lehet és kell azután a sűrűn mért elem idősorából származtatni a ritkán mért elem idősorát. Ésszerű, hogy az említett okokból eredő feladatokat — legalábbis a vízrajzi törzshálózatban gyűjtött adatokra kiterjedően — ne a különböző gyakorlati célú feldolgozásokhoz kapcsolódva oldjuk meg, hanem a mérést követően a lehető leghamarabb, országosan egységes módon elvégezzük. Ez a tevékenység az elsődleges adatfeldolgozás. A VÍZRAJZI ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA, TÁROLÁSA 4 A rendszeres hiba feltárása és javítása Az, hogy az adatot terheli-e rendszeres hiba, a mérőeszköztől függ. A rendszeres hiba szempontjából a mérőeszközök három csoportja különböztethető meg: Az első csoportba azok a mérőeszközök tartoznak, amelyeken észlelt adatokat, illetve amelyekkel végzett mérés adatait nem terheli rendszeres hiba. A második csoportba tartozó mérőeszközök észlelési, mérési adatait rendszeres hiba terheli. A harmadik csoportba azok az automatikus regisztrálók tartoznak, amelyek helyszíni beállításához és ellenőrzéséhez a második csoportba tartozó mérőeszközzel esetenként végzett észlelés, mérés adatát használják, miután ezt az adatot a helyszínen mentesítették a rendszeres hibától, a mérőeszköz érvényes hibajavító függvényének használatával. Az automatikus regisztrálókkal mért adat tehát mentes a rendszeres hibától. Az elsődleges feldolgozás során az adatok közül ki kell szűrni a második csoportba tartozó mérőeszközök észlelési, mérési adatait, és el kell végezni a kiszűrt adatokat terhelő rendszeres hiba javítását, a mérőeszköz érvényes hibajavitó függvényének használatával. A rendszeres hibával terhelt adatok kiszűrése és a hibától való mentesítése gépiesen végrehajtandó folyamat. Szükséges azonban, hogy rendelkezésre álljon a szóban forgó mérőeszköz típusok jegyzéke, az egyes állomásokon alkalmazott ilyen mérőeszközök egyedi azonosítója és az ehhez tartozó hibajavító függvény. Egyetlen adat sem kerülheti meg a szűrés, a rendszeres hibával terhelt adat pedig az ezt követő hibamentesítés folyamatát. A munkát úgy kell szervezni, hogy végrehajtása előtt más művelet ne legyen végezhető az adattal; utána viszont már nem kell különbséget tenni az adatok között a rendszeres hiba szempontjából. 128
