Bartha Péter et al.: A területi vízrajzi munkát irányítók kézikönyve (Budapest, 2003)

II. rész. A vízrajzi adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása

közigazgatási, tulajdonjogi, szolgalmi jogi helyzetére, üzemeltetőjére, az állomást fel­ügyelőjének és az esetleges helyszini észlelőnek a személyére, az állomás építményeire és felszerelésére, a megfigyelt illetve mért elemekre, a megfigyelést, mérést befolyáso­ló körülményekre vonatkozó adatok stb. A törzsadatok körét, nyilvántartásának és karbantartásának szabályait műszaki elő­írás tartalmazza (3. melléklet). A törzsadat nyilvántartáson alapul az ország egész területére vonatkozóan a törzsál­lomások jegyzéke, valamint alapulnak vízügyi igazgatóságonként az üzemi illetve tanulmányi állomások jegyzékei. Ezek a jegyzékek évente készülnek, és az állomások hat alapvető törzsadatát tartalmazzák (törzsszám, megnevezés, jelleg, kezelő szerv, gyorsadat szolgáltatási kötelezettség, mérendő elemek). Új állomás üzembe helyezésének, meglévő megszüntetésének, alapvető törzsadat módosításának és az állomásjegyzékek módosításának rendjét főhatósági utasítás sza­bályozza (2. melléklet). A VÍZRAJZI ADATOK GYŰJTÉSE, FELDOLGOZÁSA, TÁROLÁSA # Az állomásokon végzett megfigyelés, mérés Az állomásra előírt vízrajzi elemek megfigyelésére, észlelésére, mérésére szolgáló módszerek, mérőeszközök elvét, az alkalmazás körét és az alkalmazás fő szempontjait, köztük az eszköz használatához nélkülözhetetlen építményeket a II. 1. fejezet bemutatta. Ezek mellett az építmények mellett célszerű lehet még mások telepítése is: mérőhíd könnyítheti a keresztszelvény felvételt, valamint a sebességmérést és a vízmintavételt, mérő kötélpálya használatával e műveletek a partról végezhetők el, a mederbe épített mérőmütárgy alkalmazásával pedig a vízhozammérés lényegesen ritkítható, sőt ellen­őrző mérésekre redukálható. Az építményekkel szemben vízrajzi szempontból támasz­tott követelményeket műszaki előírás tartalmazza (3. melléklet). A különböző megfigyeléseket, méréseket műszaki előírások szerint kell végezni. Az előírás a megfigyelő, észlelő, mérő személyhez szól. Ismerteti a feladat elvégzésének tárgyi és személyi feltételeit. Meghatározza az eszközök alapfokú karbantartásának feladatait. Előírja a vízrajzi elem megfigyelésének, észlelésének, megmérésének, illető­leg az automatikusan mérő eszköz beállításának, ellenőrzésének lépéseit, átlagos és esetleg rendkívüli körülmények között. Megszabja a naplózás, jegyzőkönyvezés, elekt­ronikus adatkezelés módját. Kötelezi a megfigyelő, észlelő, mérő személyt, hogy bizo­nyos esetekben (hiba, rongálódás stb.) haladéktalanul jelentsen az őt felügyelő adat­gyűjtő központnak, általában az illetékes vízügyi igazgatóság vízrajzi egységének. A hatályos előírások jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. Az előíráshoz az adatgyűjtő központnak csatolnia kell az egyes megfigyelő, észlelő, mérő személyek részére azokat a szabályokat is, amelyek nem minden állomásra nézve azonosak. Ilyen a megfigyelés, észlelés, mérés időpontja és a digitális regisztrálás peri­ódusa. Meg kell határozni azt is, hogy az adatokat hordozó naplót, jegyzőkönyvet, mágneses adathordozót hová, hogyan és mikor kell továbbítani. Azoknak az állomá­soknak az esetében, ahol olyan adatot (is) gyűjtenek, amely haladéktalanul szükséges a felhasználó számára, más szóval a gyorsadat szolgáltató állomások esetében, meg kell 122

Next

/
Thumbnails
Contents