Tájékoztató a Magyar Népköztársaság községeinek (városainak) térképellátottságáról (Budapest, 1970)
5. sz. füzet
A megyei (fővárosi) földhivatalok hatósági jogkörükben nyilvántartják illetékességi területükön levő vízszintes és magassági alappontok adatait, az adatokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásaikban átvezetik, saját adataikat a FÖMI adataival időnként egyeztetik, és az alappontok adatait az igényjogosultak részére szolgáltatják. Az egyes megyék területére vonatkozó földmérési alaptérképek nyomataiból a megyei (fővárosi) földhivatalok is tárolnak eladásra példányokat. Ezeket az igényjogosultak megvásárolhatják. A jogszabályban meghatározott hatósági szerveket szintén a megyei földhivatalok látják el a földmérési alaptérképek nyomataival. A járási földhivatalok tárolják és kezelik a járás területére vonatkozó földmérési alaptérképeknek a változások átvezetésére szolgáló nyomdai másolati példányait, azaz a nyilvántartási térképeket, az ehhez tartozó egyéb térképeket és munkarészeket, valamint a területi adatokat. Mindezekről a jogosult érdekeltek részére másolatot, ill. adatot szolgáltatnak. A járási földhivataloknál tárolt munkarészek közül a legfontosabbak: a mérési vázlatok, a felvételi előrajzok, a városméréssel érintett területeken a tömbrajzok, a megosztási vázrajzok eredeti példányai, és általában mindazok a rajzi és területszámítási munkarészek, amelyeket a járási földhivataloknak és az adott területen, sajátos célokat szolgáló geodéziai tevékenységet végző szerveknek kell felhasználniuk. III. A TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSÁNAK ISMERTETÉSE A „Tájékoztató” adatai az 1981. évi december 31-i állapotot tükrözik. Az egyes rovatokban megyék szerinti betűrendbe csoportosítva (az 1. rovatban a megyén belüli sorszám (fővárosi kerület száma), a 2. rovatban a területi számjel, a 3. rovatban a község, város neve) községenként tájékoztatást kapunk a térkép méretarányáról, vetületi rendszeréről, a község területi adatairól (belterület, zártkert és külterület bontásban), továbbá arról, hogy a belterületi és külterületi magassági felmérés megtörtént-e. A 4.sz rovat az igazgatási egység teljes területét tünteti fel. Az 5, 12. és 18. sz rovatokban a térkép vetületi rendszerére történt utalás a következő jelölésekkel: Vn = vetület nélküli rendszer Szt = sztereografikus vetület HÉR = hengervetület északi rendszer HKR = hengervetület középső rendszer HDR = hengervetület déli rendszer EOV = egységes országos vetület A 6, 7, 13, 14, és 19. sz. rovatok azokat a területeket tüntetik fel, amelyekről 1976. óta EOTR-ben készült földmérési alaptérkép. A 8, 9, 10, 15, 16, 20, 21. és 22. sz. rovatok a régebbi vetületi rendszerben készített földmérési alaptérképek vetületi adatait tüntetik fel. A 11, 17, 23. sz. rovatok X jelzéssel azokat a régebbi vetületi rendszerű földmérési alaptérképeket tüntetik fel, amelyek helyett az EOTR-földmérési alaptérképek készítése folyamatban van. A területi adatokat a 8—10, 15, 16„ ill. a 20—22. rovatok valamelyike tartalmazza. A 24, 25. rovatok jelzik a földmérési alaptérképek átnézeti térképeit (függetlenül attól, hogy azok községhatárosak, vagy szelvényhatárosak). A rovatban a belterületet „B”, a külterületet „K” és a zártkertet „Zk” betű jelöli. A 26. és 27. rovat az általános rendezési terv meglétére utal. A 28. sz. rovat a belterületi, ill. külterületi magasságmérés elkészültéről ad tájékoztatást. A rovatban a belterületet „B”, a külterületet ,,K” betű jelzi. A zártkerti területek magassági ábrázolása — a külterülettel együtt — az 1:4000 méretarányú EOTR földmérési alaptérképen található. 14
