Tájékoztató a Magyar Népköztársaság községeinek (városainak) térképellátottságáról (Budapest, 1970)

5. sz. füzet

/

A városi belterületekről általában 1:1000 méretarányban készültek térképek. Az 1:1000 méretarányú térképeken ábrázolt területek nagysága 800x600 méter, azaz 48 hektár. A térképek keretének méretei mindhárom méretarányban 80x60 cm (méter rendszerű szelvényhálózat.

Az 1856-ban megkezdett kataszteri felmérésnél 1864-ig az ún. vetület nélküli rendszert alkalmazták. Ekkor tértek át a sztereografikus vetületi rendszerre, amely szögtartó síkvetület, kezdőpontja a kővel megjelölt „Gellért-hegy” felsőrendű háromszögelési pont. A sztereografikus vetületi térképek szelvénybeosztása általában öl rendszerű, kivételesen méter rendszerű beosztás is található.

1908-ban került bevezetésre három ferdetengelyű szögtartó henger-vetületű rendszer, nevezetesen a henger északi rendszer (HÉR), a henger középső rendszer (HKR), és a henger déli rendszer (HDR).

Mindhárom hengervetületi rendszer kezdőpontja a „Gellért-hegy” felsőrendű ponton átmenő meridiánra illeszkedik. A HÉR és HDR kezdőpontja az országhatáron kívül van, a HKR kezdőpontja esik az országhatáron belülre (Dömsöd községtől kissé keletre). A henger-vetületi térképek szelvénybeosztása általában méter rendszerű, esetenként azonban öl rendszerű beosztás is található.

Az előző vetületi rendszereket együttesen a Tájékoztatóban „régebbi vetületi rendszernek” hívjuk.

Az országos felmérés eredeti feladata — az adatszolgáltatás a földadók kivetéséhez — a későbbi évek során jelentősen kibővült. Kataszteri jellegénél fogva a felmérésnek változatlanul ki kellett elégítenie a földadóval kapcsolatos igényeket, de emellett térképi alapot kellett szolgáltatnia a műszaki tervezéshez, továbbá a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, az államigazgatás, a vízrendezés és az erdőrendezés, a különböző tudományos vizsgálatok céljaira is.

1957. után e térképeket felújították, illetve helyettük új felmérés készült.

Az eredeti térképekegy archív sorozatát levéltári példányként a Földmérési Intézet Adat- és Térképosztálya

tárolja.

12. Földmérési alaptérképek belterületről, zártkertről és külterületről (régebbi vetületi rendszerben)

A felszabadulás utáni évek nagy társadalmi-gazdasági változásai jelentős feladatokat és megváltozott követelményeket állítottak a földmérési szervezet elé. Egyúttal meg kellett oldani a II. világháború alatt és a felszabadulást követő években bekövetkezett változásoknak elmaradt térképi átvezetését, az időközben elévült, vagy elpusztult régi térképek fokozatos pótlását, a háború miatt félbemaradt felmérések befejezését és a térképpel még nem rendelkező területek felmérését is.

Az elmaradt változások pótlása, elsősorban a külterületi régebbi vetületi rendszerű nyilvántartási térképek felújításával 1957-ben kezdődött el. Ezek általában az eredeti méretarányt megtartották, azonban sík vidéken 1:4000 méretarányban is történt térképfelújítás.

Ahol térkép még nem készült, vagy a régi térképek elavultsága igen nagymértékű volt, új földmérési alaptérképek készültek. Az új felmérésű térképek belterületről 1:1000 vagy 1:2000; zártkertről 1:2000 (esetenként 1:4000); külterületről 1:2000 vagy 1:4000 méretarányban méterrendszerű szelvényhálózatban sztereografikus, vagy valamelyik ferdetengelyű hengervetületi rendszerben készültek.

Az új felméréssel, vagy térképfelújítással készült földmérési alaptérképeket nyomdai úton sokszorosították. A nyomdai másolatok közül egy - jó minőségű rajzpapírra készült példány - a továbbiakban nyilvántartási térképként szolgál. A felmérés utáni változások átvezetése a nyilvántartási térképen történik. Ez a térkép összhangban van az ingatlan- nyilvántartási munkarészekkel.

7