Baranyi Sándor: Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról, 1970 (Budapest, 1972)
I. Adatgyűjtés
7 I. 1. ÉSZLELŐ- ÉS MÉRŐHÁLÓZAT Magyarországon rendszeres adatgyűjtést végeznek a Balatonon, a Velencei- és a Fertő tavakon, valamint több kisebb állóvizén és környékén. A Balaton és a Velencei tó észlelőhálózatának üzemét a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet /Témaezámj I.1.1.5, Témafelelős: Konrád István/, a Fertő-tó észlelőhálózatának üzemét az Északdunántuli Vízügyi Igazgatóság és Ausztria területén a Hydrographisches Zentralbüro /Wien/ látja el. A kisebb állóvizek közül a Rakacai tározón és a Szappanosszéki-tavon folyó észleléseket a VITUKI, mig a többi állóvizén folyó észleléseket a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok végzik. A csapadék- éa a klimaészlelések a Központi Meteorológiai Intézet irányítása mellett folynak. A Fertő-tavon kutatási céllal az OMSZ Központi Légkörfizikai Intézet is végez észleléseket. Az egyes állomások észlelési adatait /csapadék, klíma/ a Központi Meteorológiai Intézetben, /vizállás, vízhozam, hordalék, párolgás stb./ a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben, mig a Fertő-tó észlelési adatait az Északdunántuli Vízügyi Igazgatóság tartja nyilván. A kisebb állóvizek észlelési adatai a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságon találhatók A Balaton, a Velenoei-tó, a Fertő-tó és a kisebb állóvizek közvetlen környezetében folyó hidrológiai adatgyűjtést állomásonkénti bontásban az 1.1. - 1.4. táblázatok és az I.I.- 1.3. ábrák ismertetik. A táblázatokban megkülönböztetnek tavi /a tó feletti/, parti /közvetlen a tó partján/ és a vízgyűjtőn /a tóközeli területen/ levő észleléseket. Azokról az egyedi észlelésekről, amelyek a táblázatban nem szerepelnek, az egyes táblázatok alján elhelyezett megjegyzések adnak tájékoztatást. I. 2. ÉSZLELÉSI ADATOK A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, a Rakacai tározó és a Szappanosszéki-tó egy- egy észlelőállomásán észlelt vízállás, vizhőmérsóklet, léghőmérséklet és csapadék 1970. évi jellemző havi-, és az egyes elemek sokévi átlag- és szélső értékeiről az 1.5. táblázat ad tájékoztatást. A táblázat ismerteti a fenti állóvizek főbb jellemzőit« vízgyűjtőterület, közepes tófelület és átlagos vízmélység. I, 3. A VÍZHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A rendelkezésre álló észlelési és mérési adatok alapján megvizsgálták a Balaton és a Velencei-tó vizháztartásának 1970. évi alakulását. A vizsgálat Során a vízforgalom egyes elemeit külön-külön meghatározták, majd havonként felállították a egyenletet, ahol A K * /C + H/ - /L + P + Vk/ A K - vizkószletváltozés C - a tóra hulló csapadék H - hozzáfolyáa L - leeresztés P - párolgás és V^ - vízkivétel /mm/ Az egyenlet egyes tagjai tóvizoszlopban kifejezett mm értékek. A tóra hulló csapadékot a Balatonnál 12 és a Velencei-tónál 4 parti csapadékmérő állomás észlelési adatai alapján egyszerű matematikai átlag képzésével számították. A számításokra az állomásokat úgy választották meg, hogy azok távolsága egymástól, illetve az egyes állomások által képviselt tófelület nagysága közel azonos legyen. A hozzáfol.vást a betorkoló vízfolyásokon észlelt vizállásadatok és mért vizhozam- értékek alapján készített vizhozamstatisztika felhasználásával határozták meg. A hozzáfolyás számításánál a Balaton mentén 35 vízfolyáson végzett 175 vizhozammérés és a Velencei-tó mentén 9 vízfolyáson végzett 46 vizhozammérés adatait használták fel. A leeresztett vízmennyiségeket a Balatonnál a Sió csatorna zsilipjének észlelési adatai és a zsilip hitelesítés! görbéi alapján számolták és a Velencei-tónál a Dinnyés-
