Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

8lös%ó.

Magyarország fennállása aal1 ezeréves ünnepén nyugodtan várja vendégel'ül nemcsak Európa, hanem az egész müveit világ népeit is.

Nemzetünk, mely idegenként fegyverrei szerzett hont e világrész közepén, mely erkölcsi nemességével és erejével mégis rövid idő alatt méltóan emelkedett műveltebb szomszédai sorába, sőt mely később, csodás bajnoki harcsokban, századokon keresztül egymaga védte nyugat szépen felvirágzó kultúráját: meg akarja mutatni, hogy hossza ádáz küzdelmei daczára megizmosodott államot, művelődésben folyton emelkedő társadalmat, tudóméiny- és művészeti-, ipar- és kereskedelmi-, valamint közgazdasági téren buzgón törekvő intézményeket tudott létesíteni, melyeknek sikerei, a legrégibb kulturális nemzetek vívmányainak derék versenytársai, fényesen dokumentálják népünk üde életerejét. lankadatlan munkásságéit.

Szives segítői voltak a nagy alkotásokban hazánk idegen nyelvű fiai, készségesen működvén vele együtt a magyar nemzet integritáséinak megszilárdításán: ezeréves dicső történelmünkben számos tündöklő lap az övék, a magasztos ünnep fénye egyenlően árad valamennyiünkre.

Hazánk lakosai a czivilizáczió haladásával természetszerűen tértek élt a nomád legeltetési rendszerről a föl dm Ívelésre és e nagy fontossága éltalakulással felmerült az ármentesités szüksége is. Mintegy két századdal ezelőtt találjuk nálunk első