Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

7. fejezet

Ebből az tűnik ki, hogy a mezőgazdasági árhanyatlás bekövet- A vízrendezés kezése nélkül a Körös-Berettyó völgyében fekvő földterület nyers értéknövekedés, jövedelme 20 év alatt megkétszereződött volna. Tárgyunkra csak annyit akarunk ebből következtetni, hogy a mennyit köszönhet e vidék mezőgazdasága az általános gazdasági fejlődésnek, annyit el is vitt termesztményeinek értékéből az utóbbi két évtizedben beállott árhanyatlás; és igy a mi jövedelem-szaporulat mutatkozik, annak oroszlánrésze — vagy talán az egész is — a vizrendezés érdeme, a mi nélkül az általános gazdasági föllendülés e vidéken egyáltalán be sem következhetett volna.

Ha még figyelembe vesszük, hogy itt csak húsz év eredményéről számolunk be (mert korábbról nincs termés-statisztikánk), holott a végleges vízrendezésnek már 40 évi múltja, 40 évi sikere van; a korábbi húsz év eredménye bizonyára bőven paralizálja a számadatoknak netalán ellenkező irányú hibáit: úgy túlzás nélkül lehet a vizrendezés eredményét legalább is a kimutatott 16 millió frtnyi jövedelem-növekedésre, vagyis 320 millió forintnyi értékemelkedésre becsülni. Ezen jövedelem-szaporulat egyrészt a gazdaságokba fektetett nagyobb tőkétől (epülettőke, élő és holt leltár nagyobbodásától) eredvén; ha e czimen az értéknövekedés 25%-át vagyis 80 milliót leszámítunk: a körös-berettyó-völgyi földbirtok értékbeli növekedéséért 240 millió forintot Írhatunk a vizrendezés javéira.

Röviden összefoglalva az előadottakat, az 50-es években megkezdett végleges vizrendezés gazdasági eredménye a következő számbeli értékekben fejezhető ki.

A vizrendezés által a mezőgazdasági művelés számára meghódított terület — a mennyivel t. i. nagyobb térségről arathat évenkint termést a völgy gazdaközönsége, mint annak előtte — 500,000 kát. holdra, ennek évi földjáradéka 5 millióra, tőkeértéke pedig 100 millió forintra tehető; a vizrendezés folytán belterjesebbé és jövedelmezőbbé vált gazdálkodás pedig az egész körös-berettyó- völgyi mezőgazdaság átlagos évi jövedelmét 16 millióval, tőkeértékét pedig — a megszaporodott kulturterület betudásával — legalább is 240 millió forinttal emelte.

* *

*

Ezzel azonban korán sincs befejezve a vízrendezésnek a körös- öntöző berettyó-völgyi gazdálkodást emelő hatása. Nem szólunk a belviz565