Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
7. fejezet
Feles gazdálkodás megszűnése. Gazdasági épitkezés. A Körös-Berettyó völgyi uradalmakban még a 70-es évek folyamán is általános volt a feles buza-termelés, sőt itt-ott még a 80-as években is megvolt ez a rendszer, a mi manapság a vízrendezés után már hallatlan dolog. A gabonának feles művelése különösen az árterület alsó szakaszán — az ősi ártérben — tartotta fenn magát sokáig. így a dobozi uradalom egész az 1886. évig mind a tavaszi, mind az őszi gabonát kizárólag felesekkel mii vehette; azóta évről-évre megszorittatván ez az eljárás, a 90-es évek elején már teljesen megszűnt.* Ma már csupán a kapás növényeket, főleg a tengerit, művelik részes munkások, ott is a feles művelést a 2/5~ös, újabban pedig a harmados váltotta fel, és igy is nagyobb a kereslet föld után, mint részes munkás után. A földbirtoknak az a jövedelme tehát, a mit földjáradéknak nevezünk, a vízrendezés előtt nagyon csekély volt; a mi termést adott a föld, annak felét vagy még nagyobb részét oda kellett adni a megmunkálásáért és az árvíz okozta koczkázatért. A parasztságnak kellett tehát igaerővel ellátni magát, mert abból szerezte meg java részét a keresetének és könnyebb is volt a falubeli házakban egy-két pár lovat, ökröt tartani, mint a pusztai birtokon majorokat építeni. A gazdasági épitkezés a tervszerű vízrendezéssel egy időben — az ötvenes években — vette kezdetét. A Körös-Berettyó völgy felső szakaszán fekvő birtokok, mint például a diószeghi, kisjenői, kétegyházai és kigyósi uradalmak, már akkor is meglehetősen el voltak látva gazdasági épületekkel, ellenben az árterület középső és alsó szakaszán még az ötvenes évek előtt alig lehetett egyéb gazdasági épületet látni, mint a parasztok belsőségeit. Az uradalmak csak akkor kezdtek befektetésekre áldozni, midőn a tagosítás már végre volt hajtva és a vízrendezés állandó sikeréhez bizalmat nyert a gazdaközönség. Természetes, hogy eleinte, mig ez a bizalom csak a jövőnek nyújtott előleg volt s nem a tapasztalat igazolta tényeken alapult, ezek a befektetések csak a legszükségesebbekre szorítkoztak és mint valami ideiglenes tartamú kísérlet, mentői kisebb anyagi áldozattal létesittettek. így például: a nagyváradi káptalan oly kikötéssel adta bérbe egyes birtokait, hogy a bérlő tartozott a legszükségesebb gazdasági épületeket vályogfalból nádfödéllel felépíteni és a bérlet leteltével jó karban átadni. A több * Vidovssky László intéző ur szívességéből birt adatok szerint. 548
