Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
gyakran egy ugyanazon folyó két egymásra következő' hídja úgy teljes hosszára, mint a legnagyobb hidnyilás nagyságára és a szerkezet árvíz feletti magasságára nézve a legnagyobb és indokolatlan eltéréseket tüntette fel. A legtöbb hid teljes hossza elégtelennek mutatkozott, mit legjobban bizonyít ama körülmény, hogy a nagy vizek hosszszelvényei majd minden egyes folyón a hidak fölött, néhol nagyon jelentékeny duzzadást mutattak. A hidnyilások nagysága a meder felett, néhány vasúti hid vasszerkezetétől eltekintve, maximumban 15 méter volt, mely körülmény különösen a jégzajnak levonulását akadályozta, minek folytán a jégtorlódások majd minden hídnál elmaradhatatlanul ismétlődtek. Végül a szerkezetek vizfeletti magassága is számos hídnál oly csekély volt, hogy az 1871 —1888. évek nagy vizei közül azok, melyek jéggel vonultak le, több hid felszerkezetét megrongálták, sőt néhányat, igy többek között a gyulai és dobozi fehér-körösi hidakat el is sodorták. Szükségesnek mutatkozott ennélfogva az egyes folyókra és azok különböző szakaszaira egységes hidszabványokat létesíteni olyképen, hogy az ezen szabványok alapján a jövőben létesítendő hidaknál a fentebb felsorolt bajok elő ne fordulhassanak. A gyulai kir. folyam- mérnöki hivatal az egyes folyókra megejtett számítások alapján elkészítette a szükséges szabványokat, melyek a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyatván, 1888. év óta a létesítendő hidak tervezésénél alapul szolgálnak. A VI. alatti kimutatás az egyes szabványok fontosabb méreteit tünteti fel. A hid teljes hosszának megállapításánál kiindulásul amaz elv szolgált, hogy a lefolyásra kerülő legnagyobb víztömeg, maximumban 5 czentiméter duzzadással levonulhasson. A maximális hidnyilás a meder felett olyképen választatott meg, hogy a mederbe járom vagy pillér ne jusson, mig a szerkezet alsó élének nagy viz feletti magassága a jégzaj akadálytalan levonulhatása czéljából az egyes folyóknál 2 0 méterre, a Kettős és Hármas-Körös azon szakaszain, melyen a szabályozás teljes befejezésével rendszeres gőzhajózás fog kifejlődhetni, e hajózásra való tekintette], a nagy viz felett 5-6 méterre vétetett. A szabványok megalkotása óta már számos hid készült el ezen méretekkel, úgy, hogy a Sebes-Körösön a nagyváradi vasúti és közúti vashidak és a szeghalom-kóti vasúti hid, továbbá a körös- ladányi közúti hid, a Berettyón a berettyó-szent-mártoni közúti és 479
