Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
töltések közé venni lehet, siettessék, igen könnyű volna azon időt, a csatornának újabb mesterséges szélesítése által közelebb hozni, vagy a még netalán hiányzó normalis szélességet, a töltéseknek egymástól távolabb tétele által kipótolni.« c) A Fel só'-Sebes-Köröst illetőleg vagyis Harsánytól Nagyváradig, mely nagy eséssel, porhanyós talajban haladva, irányát gyakran változtatta s melynél a lefolyásra kerülő vizek a fennállott palotai és tarjáni malmok fenékgátjai által, sőt régebben létesített szűk közű töltésekkel állandó duzzadásban tartattak, mindenekelőtt a lefolyási akadályok eltávolítása terveztetett és pedig nevezett két malomnak külön malomcsatornákra való áthelyezése, a szűk nyílású hidaknak 40 öllel való kibővítése és több régi töltésszakasznak eltávolítása. Miután ezen folyószakasz nagy esésénél fogva, átvágásoknak tervezése általános szabályozási szempontból feleslegessé vált, egyes átvágások csakis helybeli érdekeknél fogva és pedig a görbületekben megtámadt partok oltalma végett váltak szükségessé. Ezen szempontból terveztettek Harsány és Keresztszeg községek közötti vonalon a 13., 14. és 15. számú átvágások, a kis viz színében 3 öl (5’68 méter) fenék- szélességben és 1 : Vé-hez hajló oldalrézsüvel. A védtöltések a folyó ezen felső szakaszán egymástóli 60 öl (113'8 m.) távolságban, 7x/2 láb (2‘36 m.) koronaszélességben, az 1855. évi nagy vizet 4 láb (E26 m.) felülmúló magasságban, viz felől 1 : 4 és száraz felől 1 : 2-hez hajló oldalrézsükkel terveztettek, mivel ezen szakaszban egyrészt erős jégzajlások és jégtorlódások fordultak elő, másrészt pedig csak igen laza anyag állt a töltések építésére rendelkezésre. A védtöltések a jobbparton a micskei puszta emelkedettebb talajától (Fáczánosnál) kiindulva lefelé a sárréten létesítendő csatorna jobbparti töltésével való csatlakozásával, a balparton pedig Gyires község emelkedettebb talajától lefelé, ugyancsak ezen csatorna balparti védtöltéssel való kapcsolással terveztettek. Micske puszta magasabb talajába beékelt Kis-Körös, mely a Sebes-Körös jobbpartján szakadt ki az utóbbi folyótól és a Berettyó völgyébe ömlött, eltöltésre terveztetett, azon, a Körösök és Berettyó vizei szabályozásánál elfogadott elvnél fogva, hogy minden völgy vize tulajdon medrén összpontositottan kerüljön lefolyásra. A Sebes-Körös folyónál tervezett 15 átvágás és a sárréten létesítendő csatorna együtt 98,471 köböl (671,670 m3) földműnHarsánynagyváradi szakasz. 435 28+