Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
Váradon alól eso' mederrész szabályozásával számbavehető összefüggésben nem voltak, a Sebes-Körös szabályozása a Nagy-Várad alóli részre terveztetett. Miután a sebes-körösi sárrét által a Sebes-Körös völgye vízrajzi szempontból három különböző jellegű szakaszra osztatott, u. m. a felső részre Nagy-Váradtól Harsányig, a középső vagyis elmocsa- rasodott részre Harsánytól Szeghalomig, és az alsó részre Szeghalomtól az Egyesült-Körösig, a szabályozási tervezet a folyó ezen három jellegzetes részének figyelembe vételével készült. A tervező mindenekelőtt a szabad lefolyást biztosítandó, a még fennállott malmok, illetve fenékgátjainak és pedig a íolyó felső részén a palotai és tarjáni malmoknak, a középső részen vagyis a sárréten a vésztői határban a Falu-fokon volt malomnak, továbbá a komádi és csökmői malomnak eltávolítását és az összes hidak nyílásainak 40 ölre (75'8 méterre) való kibővítését ajánlotta. Egyúttal tanulmányozván a nagy és kis viz közötti vizváltozást, úgy találta, miszerint ezen vizváltozás Nagy-Váradnál 16'—6"—9'" (5'234 m.) volt és onnan lejebb azon mértékben, mint a hogy a folyó víztömegét a kitörések által mindinkább elvesztette, a vizváltozás is mindig kisebb lett és igy Harsány és a szakáli hídnál 8'—10"—O'" (2 79 m.) a sárrét középen 6'—0"—6(1909 méterre) szállt le, mig onnan ismét növekedett és a sárrét alsó végén Szeghalomnál 11/—7"—0'" (3'661 m.), Körös-Ladánynál 13'—9"—0'" (4-346 m.) és a Hármas-Körösnél ismét 16'—6"—0"' (5.215 méterre) emelkedett. A tervezett mederszabályozási és ármentesitési munkálatok voltak: a) Az Alsó-Sebes-Köröst illetőleg a Hármas-Köröstől Szeghalomig, Szeghalom alatti szakasz. mely szakaszban a meder csekély esés mellett, kemény agyagos talajban mélyen bevájva rendkívül nagy kanyarulatokat alkotott, különben mesterséges lefolyási akadály nem volt, terveztetett 11 átvágás és pedig: — 431
