Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
a völgy legfelsőbb részétől kezdve a magaslatok lábában, Kis-Telek, Bél-Fenyér és Fekete-Győröst érintő s a Körös medrével párhuzamos oly vizmedret előállítani, mely elkezdve a legfelsőbb Urszádi-pataktól. minden a völgy hosszában a magaslatokról lefolyó patakot felfogván, ezen patakok egyesitett vizét Fekete-Tóthin felől a Fekete-Körösbe levezetné.« »Ugyancsak a balparton beszakadó Tőz vizének alsó része két átvágással Miskén alól szabályozandó.« »A jobbparton beömlő patakok közül a Hollód alsó része egy átvágással kiigazítandó, a rippai patak pedig semmi különösebb intézkedést nem igényel.« A Görbedi-patak, melynek vizei nemcsak a Fekete-Körösbe, hanem a »Gyepes« mellékágba is folytak, azonban nagyobbszabásu rendezést igényelt. Ennek folytán terveztetett ezen patak vizeinek a Fekete-Körösbe való levezetésére ezen folyóba való nyílt betorko- lással egy 1450 öl (2750 méter) hosszú csatorna, annak két partján ugyanoly hosszban felállítandó védtöltéssel, melyek a Gyepes-ágat elzárták. A Fekete-Körös mentén építendő védtöltéseket illetőleg azon Védtültések véleményét nyilvánította Bokodi Károly, hogy a Fekete-Körös Tenkén felőli részére nézve a malmok eltávolítása és a tervezett átvágások kiásása a nagy viz tükrének akként való leszállítását fogja előidézni, miszerint Tenkén felől, de valószínűleg már a szabályozott Görbedi-patak beömlésétől felfelé, rendszeres védtöltésekre szükség nem lesz s elegendő lesz csakis a partok mélyedéseit és a mellék- ágazatokat, egyes rövid töltés-szakaszokkal elzárni. Sőt abbeli véleményét nyilvánította, hogy még azon esetben is, ha a szokottnál nagyobb árvizek a Tenkén felőli árterületet meg is futnák, ezen a felső vidéken alig 3—4 napig tartó árvizek annyival inkább nem indokolnák ottani rendszeres védtöltéseknek kiépítését, minthogy ezen kiöntések mindenkor tavaszszal történnek, midőn alig tehetnek károkat, sőt iszapjokkal a földet termékenyítik. Ezen vidéken tehát a védtöl- tések kiépítése csakis az esetben javasoltatok, hogyha e vidékbeli birtokosok és községek inkább ilyen védtöltések kiépítési költségeit viselnék, mintsem rövid ideig tartó kiöntéseit tűrnék, melyek nagyobb terjedelmű érdekeket nem érintenek, amennyiben a jobbparton a Görbedi-patak, a balparton pedig a Fekete-Tóth község felőli kiöntések a lejebb fekvő vidékre nem terjedhetnek. 429