Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

6. fejezet

rövidebb utón és legelőnyösebb eséssel a sárrét fölött, vagyis annak kezdetén a Hármas-Körös legközelebbi mellékfolyóba, vagyis a Sebes-Körösbe vezetni. A megejtett tanulmány alapján a Sebes- Körösbe való bevezetésre, annak Szeghalom község melletti medre találtatván legmegfelelőbbnek, minélfogva a Sárrét mentesítése érde­kében, egy mintegy 20 kilométer hosszú, Bakonyszegtől Szeg­halomig létesítendő Berettyó-csatorna terveztetett. Ezen csatorna nem­csak vízrajzi, hanem gazdasági szempontból is előnyösnek mutatkozott, mert a munkálatokat szárazföldön lehetett teljesíteni, mely kiviteli mód mindig olcsóbb a nedves, vizenyős talajban, vagy vízzel borított területen való munkálkodásnál, mert további akármely más irányban való vezetése a csatornának a nagyobb hosszaság miatt drágább lett volna és mert végre a Berettyó vizének ezen elvezetésével megkönnyítve lett a Hármas-Körös jobbparti, nemkülönben a ladányi és szeghalmi védtöltések kiépítése, mi különben a Sárréten elterült viz miatt nehézségekkel járt volna. A tervezett szabályozási munkálatok háromfélék voltak: 1. A folyók medrében létező lefolyási akadályok eltávolítása. 2. Megrövidítése a viz-leíolyás utjának, alkalmas és a völgy legrövidebb irányának megfelelő átvágásokkal, melyekhez a mocsa­rakban vonandó csatornák is tartoztak. 3. A folyók mindkét parti védtöltéseinek kiépítése azon terü­letek mentesítésére, melyek a vizek által elöntettek. Ezek után áttérve a megállapított szabályozási tervre és azt mindenekelőtt minden egyes folyókra vonatkozólag külön-külön tár­gyalva, előadható a következő: * I. Az Egyesült- vagyis Kettős- és Hármas-Körös. Ezen folyónál nagyobbszerü mesterséges akadályok 1855. évben nem léteztek ugyan, de a különben csekély esésű völgyben a folyó a völgy fő irányától számos és tetemes kitéréseket tévén, oly csekély relativ esés (átlagban: 100 ölre 3"'— 1 vonal, vagyis 100 méterre 3—05 milliméter) állt elő, hogy az ennek folytán eredményezett * Mivel az 1855. évben készített terv duodeczimális mértékben állíttatott egybe és a felvételek ezen méretekben hajtattak végre, a duodeczimális méret jelen ismertetésnél is megtartatott és csak a főbb adatoknál vannak a méretek a méterrendszer szerint ki­tüntetve. A szabályozási terv. Kettős- és Hármas-Körös rendezése. 409

Next

/
Thumbnails
Contents