Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
6. fejezet
A szabályozási ügynek a cs. kir. helytartóságokhoz való utalása. Ugyanezen időben alakult a Körös-Berettyó völgyében több társulat és pedig: 1851. évben az aradmegyei, 1852. évben a berettyói és hosszufoki, 1853. évben a alsó-fehér-körösi, 1854. évben a nagyszalontai társulat, állván a Fekete- és Sebes-Körös osztályokból és 1855. évben az ivánfenéki ármentesitő társulat. Ezen időszakban tehát, az 1847. évben megalakult halásztelki és kákafoki társulatokkal együtt, nyolcz társulat kezdte meg működését. A társulatok munkálatai azonban nem voltak czélhoz vezetők, mert bár működési körük nagy területre terjedt ki, még sem foglalta magába az egész vízrendszert, miért is munkálataiknak csak igen kevés része volt a czélnak megfelelő, vagy végleges és állandó hasznosságu, mig azoknak legnagyobb része, részint a siker teljességére nézve elégtelen volt, részint pedig a szomszéd társulatok létrehozandó építményei által feleslegessé vált. Ezen minden rendszerességet nélkülöző ténykedés megszüntetése végett, a cs. kir. központi bizottmány, illetve építészeti főigazgatóság a Körös-Berettyó folyók vizszerkezetére nézve egy általános szabályozási terv kidolgozását határozta el, mely a folyók szabályozásainak alapjául szolgáljon. Ezen feladattal Bőd oki Károly szabályozási járási mérnök volt megbízva, kinek vezetése alatt a folyórendszer első egységes szabályozási terve az 1855. évben elkészült, melynek alapján a munkálatok az 1856. évben megindultak s azoknak siettetéséhez nem csekély mérvben járult hozzá azon körülmény, hogy az 1855. évben a Körösök nagymérvű árvize által több község és azok között Békés vármegye székhelye is elöntetett. A politikai hatóságoknak 1856. évben történt újbóli szervezése miatt azonban az ármentesitő társulatok megkezdett működése némi hátráltatást és változást szenvedett. Ugyanis a jelzett év október 9-én megjelent felsőbb rendelet, mely az 1850. év julius 1 7-én kibocsájtott kormányi rendeletet hatályon kívül helyezte, az 1857. év augusztus 1. napjával véglegesen megszüntette, az ez ideig a .vízügyek élén álló cs. kir. bizottmányt s a munkálatok felügyeletét és vezetését, az összes szabályozási ügyeket, az illető társulatok minden előleges meghallgatása nélkül a politikai hatóságokra, tehát a belügy- és közmunkaügyi minisztériumokra s azok utján a Tisza és mellékfolyók völgyein négy helytartósági osztályra és azok külön építészeti hivatalaik közbejöttével, végeredményében annyi megyei hatóságra bízta, amennyi a Tisza és mellékfolyók völgyein létezett. 334