Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

6. fejezet

alatt tanácskozni, mely alkalommal a Körös szabályozási ügy előmozdítása érdekében elnöklő kir. biztos következőleg határozott:

1. A társulat részére kinevezett osztálymérnök a tiszavölgyi társulat főmérnökével egyetértőleg megállapitandja a körösi vizszer- kezet határait és a régebb időkből létező térképek és vízmérési adatok segélyével kidolgozandja a szabályozás tervét.

2. Az igy meghatározott körösi vizszerkezethez alkalmazandó igazgató-mérnökök és egyéb egyének az érdekeltség által ajánlva a tiszavölgyi társulat központi bizottsága által fognak kineveztetni, miért is a már kinevezett osztály mérnök mellé mielőbb alkalmazandó segéd-személyzet iránt az ajánlatok megteendők.

3. A mütani előleges dolgozat bevégeztével és a terv helybenhagyása után felszólitandók az ártéri kiszámítás szerint érdekelteknek találtattak, tekintet nélkül a vármegyék határaira, a költségekhez való aránylagos hozzájárulásra, mely költségekhez való bevonatás esetleg a nádori bíróság közbejöttével eszközlendő, mert kétségtelennek találta a kir. biztos, hogy a megállapított körösi ártérbe önként belépni vonakodók törvényes intézkedések által is bevonhatók.

Minthogy továbbá a tiszavölgyi társulat szabályozási czélokra megkivántató nagyobb összegeket is forgatott és öt százalékos kamat mellett előlegeket adott, a körösi érdekeltség kérelmére, kilátásba helyezte a kir. biztos, hogy az előleges munkákra megkivántató pénzösszeg esetleg a tiszavölgyi társulattól lesz beszerezhető.

A Tisza völgy rendezése tehát gróf Széchenyi István geniális conceptiója és hazafiságával párosult ügybuzgalma folytán, helyes mederbe terelve a legjobb reményekre jogosított, midőn az 1848. év politikai eseményei, ezen törekvések elé gátat vetettek.

Az 1848—9. években majdnem egészen megszűnt a társulati központi működés, mi egyedül a közbejött rendkívüli körülményeknek tulajdonítható.

Az 1850. évben a kormány a julius 17-én kiadott határozmá- nyokkal a Tisza szabályozás ügyének vezetését és felügyeletét magának tartván fenn, a tiszavölgyi társulat alapszerződését megszüntette és a Tisza szabályozási ügy vezetésére egy cs. kir. bizottmányt állított fel, mely egyenesen a közmunkaügyi minisztériumnak volt alárendelve.

Ezen rendezés folytán az érdekeltek ugyan a szabályozási ügyet közös kivánatuk és általuk felismert szükségek szerint nem intézhetTisza- szabályozási cs. kir. bizottmány.

331