Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
1. fejezet
Itt ugyanis egy igen sajátságos és érdekes jelenség mutatkozik. A Töz folyócska forrása az Izoi gerinczen, mintegy 800 méter abs. magasságban a Nagy-Arad és a Merisora között ered. Vize a mélyen bevágódott s a hegységbe mélyen benyúló szuszányi völgyben tart lefelé számos más apróbb vizér termékét is összegyűjtve. Miután a patakocska Szuszány és Nadelbest közt a volta- képeni hegyes részből kiért, végig halad a Fehér-Körös felé ereszkedő fiatal harmadkori lejtőn s Ignyest mellett elvonulva, Kertestől délre, a Wencklieim gróf vadaskertjét átszelve ér ki a harmadkori lejtő alatt elterülő diluviális terraszra s itt a Fehér-Körössel csaknem párvonalosan nyugatra, majd inkább NyENy-ra s végül a Köröstől mindinkább távolodva ENy-ra halad. Csermőtől nem messze kiér a síkságra s innen körülbelül nyugotfelé majd éjszakfelé tartva Tamás- dánál szakad bele a Fekete-Körösbe. Nevezetes e jelenségben az, hogy ámbár Szuszánytól fogva Beélig a hegység még jó 1 7—18 km.-nyi vonalon elnyúlik a Fehér-Körös völgyében, vizeiből a Töz eredő patakjától kezdve nyűgöt felé többé semmi sem jut a lejtője alatt hömpölygő folyóba. És hasonlóképen a hosszan elnyúló homlokrész vizei is mind a Fekete-Köröst táplálják tartalmukkal. A Kodru- hegység főtömegének magasan és élesen kiemelkedő gerincze tehát tisztán orografiai gerincz, a nélkül hogy a két folyó közötti vizmeg- osztásra legkevésbbé is befolyást gyakorolna. A Kcdru lejtője Sólyom és Sonkolyos között terjed legmesszebb északfelé a Fekete-Körös völgyébe, ott a hol Havas-Dumbravicza mész-fönsikja bocsátkozik alá Borz és Belényes-ürvényes irányában. E kinyúló tömeget, mely igen szilárd anyagokból (triaszmészből és kvarczit-homokkőből) áll a Fekete-Körös vájta keresztül s miután e szűk, K—Ny-i irányú szorosan áthaladt, Urszáddal és Sólyommal szemben Belényes-Szt.-Miklósnál hirtelen északra kanyarodik. Hegységünk déli lejtőjén a Töz folyócskát a kertesi és a kárándi patakok táplálják, Márkaszékkel szemben a Hosszúinál és a Galaló- erdő közötti, a grossi és a nyermegyi patakokból összeszedődött árkusi nagy patak ömlik bele. Mindezeknél sokkal többel adózik neki a beéli patak, mely nagy terület vizereit szedi össze: igy a tájképi sceneria tekintetében vonzó szépségekkel gazdag s bővizű kliti és beél-örvényesi patakokat, a botfej-agrisi patakot és a meggyes patakot, mely Tagadó-Meggyest megkerülve ömlik bele. Ezenkívül a homlokrészen csak egy jelentékenyebb patakja van a hegységnek, 24
