Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
pedig nagy károkat okozott Békés vármegye székhelyén: Gyulán, melynek belsőségét annyira elöntötte és pedig a Fehér- és Fekete- Körös együttes árvize, hogy 600 ház összedőlt s az egész határból csak kevés, emelkedettebb terület maradt szárazon. Békés városába az áradat nem hatolt be, azonban elöntötte egész határát, továbbá Doboz község határát, Gerla-Postelek pusztákat, a hosszufoki ármen- tesitő társulat összes határát, felül emelkedvén a fehér- és feketekörösi védtöltések koronáján. Nagy pusztításokat tett ezen árviz a Sebes-Körös és Hármas-Körös töltésein, különösen az ivánfenéki uj töltésen, minthogy a Folyás-érnél bekövetkezett kitörés folytán a közlekedés azon vidéken teljesen megszűnt és e miatt a gátak védelmét foganatosítani nem lehetett. Ennek folytán a körös-ladányi határ nagy része öntetett el. K.-Ladány községe csak éjjel-nappali védelemmel volt megmenthető, ellenben Dévaványának nemcsak teljes határa, hanem a község belsősége is a hullámok martalékává vált. Hasonló helyzetben volt Szeghalom, mely a Vésztő község mellett kitört sebes-körösi viz által is veszélyeztetve Ion. Mindkét községben és teljes határaiban a Berettyó árja is pusztitott. Ezen árviz alkalmával, mely az összes folyóknál úgyszólván egy időben következett be, az árterület legmagasabb pontjai maradtak csak szárazon.* Az 1855. évi után bekövetkezett árvizek akadálytalanul már nem terülhettek el az árterületen, miután az egyes folyók mentén időközben megalakult ármentesitő társulatok által emelt védtöltések azt részben megakadályozták. Az árterület részbeni elöntése már ezentúl csakis a védtöltések kitörése vagy pedig magaslatnak hitt természetes talajnak meghátalása folytán állt elő. Kisebb mérvű árvizek az 1867., 1868. és 1869. években a Fekete-Körös és Berettyó folyók kezdetleges töltéseit kiszakították, azonban az 1872., 1874., 1876., 1877., 1878., 1879., továbbá 1880., 1881., 1882., 1886., 1887. és 1888. években bekövetkezett nagyobb mérvű árvizek, hol az egyik, hol a másik folyómenti védtöltéseken kitörve, elárasztották az árterület egyes részeit. Ezek közül, mint legnevezetesebbek jelez- hetők az 1874., 1876., 1879., 1881. és 1888. évi árvizek. Az 1874. évi árviz, mely a Fekete-Körös folyó alsó szakaszán a* is74., is-ó. ^ évi árvizek. 641 méter a Kettős-Körösön Békésen pedig 6 05 méter sempont * Flaskay János mérnöknek 1855. évi márczius 12-én Szeghalmon kelt jelentése szerint. 243 16*
