Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)

4. fejezet

tettek, melyeket azonban a Fehér-Körös árvize kiszakított. Elárasz- tatott ezen város teljes határa, Mező-Berényig, Körösladányig, Doboz községig és a vésztői erdőkig.

Ugyanakkor konstatáltatott, hogy ezen árvíz az 1816. évi árvíznél 4 hüvelykkel alacsonyabb volt.

XXVI. Körös-Lculáni/. E helyen két árvíz volt ez évben, az első április 1-én, a második pedig ugyanazon hónap 28-án. Az egész körösladányi határból, mely csaknem egészen el volt öntve, szárazon maradt: a Károlydüllő, Tanyaföld, Nyomásföld és kevés szántóföld. Az árvíz legelőször a Büngösdből vette eredetét, a mely 24 óra alatt 36" növekedett; ez éren az árvíz oly gyorsan nőtt, hogy a közúti gát fenntartása czéljából az uradalom magángátjait ki kellett vágni, mert különben mindkét gátat elsodorta volna a rohamos árvíz. A hány gát ezen egész határban köz- és magánerővel építve lett, azokat külömbség nélkül4 neghaladta az árviz. A Sebes-Körösnek itt az uradalom által megkísérelt átvágása csak kevéssé lett ezen nagy árviz által szélesbitve, azonban nagy befolyással volt a Sebes- Körös folyóbani nagy viz emelkedésére azon körülmény, hogy Körös- Ládáidnál az uradalom által létesített töltések, közvetlen a meder szélén kiépítve, az átfolyási szelvényt Wdára szűkítették. A következő április 28-diki árviz a Berettyó és Hortobágy áradásától vette eredetét, mely árviz részint természetes medreken és lapályokon folyva, részint pedig töltések által felduzzasztva e falu 38 beltelkét lepte el. Az árviz apadása május havában állt be, midőn május 10-én 8 hüvelykkel leapadt a viz tükre, mely apadás azonban felette lassú volt, mert junius 5-én az összes apadás csak 27 hüvelyket tett ki.

XXVII. Szeghalom. Az első árviz legnagyobb magassága április 1-én észleltetett. Ezen árviz Fás pusztáról a Fekete-Körösből és a Büngösdből folyt ide. Ezt követte a L k áradás, mely május 1-én érte el legnagyobb magasságát és a Berettyó és Hortobágy vizeiből vette eredetét. Az első árviz legnagyobb növekedése 24 óra alatt 12" volt, a második árviz növekedése pedig ugyanazon idő alatt 18 hüvelyket tett ki. A védelem szempontjából több gát emeltetett, melyek közül a község belsőségét védő töltést sikerült megtartani; azonban a külső határbeli területek mentesítésére létesített gátakat, u. m. a többek között a csalántói gátat, Királyerdeinél valót, a Majta, Halas, Hajó-ér', Zsombékos gátat, továbbá Kis-Körös gátat, a két Balkán gátat, Uraság gátat, a Varjas derékon

240