Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
tetett, midőn is 24 óra alatt 41/a hüvelyk vizszin növekedés állt be. Ez évi árvizet lVa hüvelykkel nagyobbra becsülték az 1816. évi árvíznél. Ezen árvíz junius 2-án 14 hüvelykkel apadt. A legnagyobb árvízzel következő nagy területek voltak borítva: az egész CsabahiÖ p., Kokot p., Kis-Csal^t p.-ból Vio, Szarvas p., Kondoros 7/J2, Szénás p. 7/io, Veresegyháza egészen, Királyság p.-ban a legelők, Etser p. egészen, kivéve 4000 hold szántóföldet, Bökény p. egészen, Töke p.-ban a legelő egészen, de a szántóföldek nem, Hékad p. egészen, kivéve a szellőket, Fábián-Sebestyén p. fele, Szent-György puszta lapos részei, továbbá a vásárhelyi határban szeged-mindszenti közút mentén a Tisza balpartjával szomszédos rész egész a fennevezett útig el volt öntve, nem különben a Hámszoritó csárdától a városig és a várostól egész a Makóra és Földeákra vezető útig, a közbeeső úrbéri földek Földeákig, illetőleg a Marosig és Makóig. Töltésekkel védve volt P.-Szent-László. Donát és Mágocs-puszták, valamint a szegvári határban Derékegyháza. XXI. Szarvas. Május 9-én érte el legnagyobb magasságát az ez évi árvíz s 24 óra alatt legtöbbet nőtt április 2-án, midőn is 17 hüvelyket gyarapodott annak magassága. Az árvíz ezen magassága 6 hüvelykkel becsülhető nagyobbra, mint volt 1816. évben. Junius 3-án 16 hüvelyket apadt a viz magassága. Április 22-én 6"-kel kevesebbet nőtt, mint május 9-én. Ezen árvíz kiterjedt a határ délkeleti részétől a veresegyházi halomig és a régi szőlőkig a szarvas- endrődi közút mentén, egész Endrőd faluig. A kondorosi völgyön visszafelé egész a Szarvastól 2 mértföldnyire szétszórtan fekvő Nagy- Kondorosig folyt volna a viz s az összes szántókat és legelőket árvíz borította volna, ha annak folyását hármas keresztgáttal meg nem akadályozzák. Mindezen gátakat az árvíz ideje alatt kelletett rögtönözni. Szent-András határa és belsősége az emelkedettebb szántók kivételével egészen el volt öntve. XXII. Endrőd. A Szavasról Endrődre és innen Gyomára vezető úttól északra fekvő terület el volt öntve, mig ellenben a délnek fekvő területek számos töltés által meg lettek mentve az árvíztől. XXIII. Gyomci Az Endrődről Gyomára és innen Mező-Berénybe vezető úttól északnak eső terület volt elárasztva, a déli részeket azonban az árvizek ellen töltésekkel biztosították, melyek fennt nevezett utak mentén lettek kiépítve, illetőleg magasságuk és tömegükben gyarapítva; hasonlóképen kijavított és újonnan épült töltések aka238
