Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
4. fejezet
A legkiterjedtebb árvizek, melyek e völgyet pusztították, az ármentesitést és a folyók szabályozását megelőző időszakra esnek, t. i. az 1856. évet megelőző korszakra. Régi feljegyzések, nevezetesen Varga János »igazgató vízmérő« 1829. évbeni jegyzetei szerint említésre méltó árvizek az 1746., 1750., 1774., 1777., 1782., 1784., 1788., 1806. években voltak, melyeknek kiterjedéséről azonban kevés adat áll rendelkezésre, mig ellenben az 1816., 1830. és 1855. évi árvizekről ismeretes, bogy azok az ármentesitést megelőző korszak legnagyobb kiöntéseihez tartoztak s úgy szólván a Körösök és Berettyó egész völgyét betöltötték. Az 1816. évi árvíz, különösen Békés- és a jelenlegi Jász-Nagy- Kun-Szolnok vármegyék területét öntötte el nagy mérvben, Arad és Bihar vármegyék területeiről, az állandó rétedet és mocsarakat nem számítva, aránylag rövidebb idő alatt folyt le. Az árvíz nagyságára nézve, némi tájékozást nyújt annak tartama és kiterjedése, ha tekintetbe vesszük, hogy: 1. A Fehér- és Fekete-Körös áremelkedése 8 napig, az árvíz legmagasabb állása 4 napig és lefolyása 28 napig tartott, mely alkalommal Vári, Gyula, Kétegyháza és Csaba községek határai, Póstelek- és Gerla-puszták teljesen elárasztattak. Ugyanakkor Vári község belsőségének nagy részébe a Fekete-Körösből a Keszi-fok utján, majd Fekete-Gyarmat felől tört be az áradat, Gyula és Csaba városok belsőségei pedig nagy mérvben a Fehér-Körösből öntettek el, továbbá Doboz községnek egész határa és belsőségének tele része az ár martalékául esett s végre Kétegyháza községének határa a Téglavető-ér közvetítésével Elek község felőli folyással szintén elárasztatott. Ezen községekben számos épület bedőlt, különösen Gyulán és Csabán, hol a pusztulás nagy mérveket öltött. Ugyanakkor a Maros kiöntése egyesült a Fehér-Körös árvizével. 2. Az egyesült Fehér- és Fekete-Körösön, Békés, K.-Tarcsa és Mezőberény községeknél az áremelkedés 20 napig, az árvíz maximuma 30 napig és lefolyása ugyanannyi ideig tartott, mely alkalommal nem csak ezen községek határa, nehány holdnyi szigetként az árvízből kiemelkedő, magasabb fekvésű szántóföldek kivételével, hanem a belsőségek 3A része is elöntetett, számos épületnek rombadőlését okozván. Ugyanakkor és a későbbi árvizeknél is tapasz- taltatott, hogy a Fehér-Körös árvize a Fekete-Körösét 3 nappal előzte meg. 228
