Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
2. fejezet
Fontos dolog ezen uradalmaknak alkatrészeit részletesen megismernünk; mert igy ismerjük meg Békésvármegye ezen korbeli képét, a területén tervezett községeket s az uradalmak ily ismerete vezethet csak a népesség meghatározására, a közgazdasági viszonyok felderítésére. A gyulai uradalmat 1418. évben valószínűleg maga Zsigmondi király alapította s állott Békés, Gyúr, Doboz, Szerhet, Vári körül fekvő' várföldek vagy királyi birtokokból. Ezen birtokokat a XIV. század végén Losoncai) László és fia János kezén találjuk. 1403. évben azonban már Maróthy János a birtokos s az uradalom ekkor áll: Gyula, Bagd, Karkó, Újfalu, Szt.-Móricz, Izsák, Turgony, Szerhet, Alsó- és Felső-Doboz, Szauna, Gyürke, Szentbenedek, Kakucs, Püly, Kamarás, Vári, Békés, Berény, Gyűr, Décse, Bakad-Egyház, Bercsin-Egyház, Keresztül*, Veres- Egyház, Kondoros, Pitvaros-Egyház, Bagyus-Egyház, Fazekas-Egyház, Szénás, Simánd, Atyás, Karás, Fajdas, Köbli, Somos, Morocz és Hégenháza községi és pusztai birtokokból. Maróthy János még e nagy kiterjedésű uradalmat is jelentékenyen növelte. Megszerezte Medgyest, Kevermest, Lökösházát, megtelepitette Bánhegyest, Bánkamarást s hozzácsatolta még Két- egyházát, Fövényest, Alabiánt, Győrke egy részét, majd Murult s Vadászt, melyet adományképen nyert s ezzel Sámolykeszit, Bántolmácsot, Papfalvát, Karándrévét, Nadrágfalvát, Csermelyt (Csermő), Bánhodost, Királymezőt, Belezfalvát, Tivadart és Belényszeget. Maróthy László, a János fia szintén szerző volt s ő csatolta a gyulai uradalomhoz Vészit, Piskit és Fejéremet.** A gyulai vár a Maróthyak alkotása legalább oly alakban, mint a későbbi korra fennmaradt. A Maróthyak után a gyulai óriási uradalom Corvin János birtokába került s ezzel kezdetét vette annak feloszlása. A herczeg pénzügyi zavarai, a párt viszály ok, politikai bonyodalmak, erőszakos foglalások megbontották az uradalom egységét. O alatta került Békés 11 faluval Vancsay András birtokába,** kiszakadván ekként kisebb birtokká e területrész. Szénást a XIV. század végén Várkonyi Mihály, M.-Berényt ugyanekkor a Derencsenyiek s Fábián* Dr. Karácsonyi: A gyulai uradalomnak és várnak keletkezése. Békésmegyei rég. és müv. tört. évk. VIII. k. ** Hazai okmt. IV. 441. 1. 167
