Gallacz János: Monografia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról 1. A Körös és Berettyó völgye (Nagyvárad, 1896)
1. fejezet
Látni való ezekből, hogy Bánkuton a típusos diluvium csak a mélyebb rétegekben lesz megtalálható s eddigi tudomásunk szerint sehol sem bukkan a felszínre. * Nem mulaszthatjuk el, hogy ezekkel kapcsolatban rá ne irányozzuk a figyelmet azokra az érdekes adatokra és tanulságokra, amelyeket az utóbbi három lustrum jártán fúrt artézi kutakból meríthetünk. A magyar Alföldnek épen a Tiszán túli része, a Marostól északra a Berettyó viz környékéig, Arad-, Békés-, Csongrád-, Csanád-, Jásznagykun-Szolnok- és Hajdú-megye területén jöttek létre azok a nevezetes és úttörő artézi kút fúrások, amelyek nemcsak gyakorlati okoknál, különösen közegészségügyi hatásuknál fogva szerfelett fontosak, hanem tudományos tekintetben is igen becses és érdekes adatokat szolgáltattak, olyan adatokat, amelyek eleinte tisztán csak a tudományos kíváncsiságot kielégítőknek látszottak ugyan, de amelyekből a közélet s a gyakorlati vállalkozás lépten-nvomon hasznos adatokat és felvilágosításokat merit. Több-kevesebb sikerű s részben egészen sikertelen artézi kutat Magyarországon már 1S30 óta fúrtak, annyit, amennyit ma nem is gondolnánk. 1878-ig bezárólag a legkülönfélébb okokból megindított s majdan a legkülönbözőbb gyakorlati czélok előmozdítására szánt artézi kút fúrások száma 42-re rúg. De az igazi lendületet két nevezetes fúrás: a püspök-ladányi (1878—79) és a hódmező-vásárhelyi (1879—80) adta meg. Ettől fogva a fúrások száma folyton fokozódott, annyira, hogy utóbb már veszedelmes tulságokba is átcsapott. Volt négy olyan esztendő, a melyeknek folytán együtt véve 852 ártézi kutat fúrtak (lS91-ben 122-őt, 1893-ban 366-ot!). Jelenleg pedig 1895 végéig Hala rats Gyula legújabb összeállítása szerint* Magyarország 64 vármegyéjében 328 községben összesen 1325 artézi kútról van tudomásunk. Ezek között igazi artézi kút (melynek vize a térszín fölé emelkedik, tehát felszökik) 555; fúrott kút, melynek vize a ielszint nem éri el) 532; időközben vizét vesztett kút 59; olyan kút pedig, melynek a fúrása eredménytelen maradt, 179. Világosan rámutatnak e számok, hogy itt, ilyen buzgóság és költség befektetés mellett igen jelentékeny tényezővel van dolgunk. * A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök bőségének és hőfokának ismertetése. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmából irta Halacáts Gyula, m. k. osztály-geologus. Budapest, 1896. 122 -*■
