Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)

2. Hidrológiai állapotértékelés

A beszivárgott vízmennyiség, A kivett vízmennyiség,

Havi át I. .forráshozam, 1000 m3/nap Vízmennyiség 100000 mVnap 100000 m3/nap 100000 rrP/nap

Jelmagyarázat:

Egyéb hideg víz HH Tatabánya

Egyéb meleg víz ■■ Dorog

Budapest - hévíz HI I Kincsesbánya

Források, Dunántúli-középhegység Várpalota, Aj ka

Vízművek, Dunántúli-középhegység Nyírád

Kistohonya forrás, Jósvafő

Ev

107. ábra. A jósvafői Kistohonya-forrás vízhozamának alakulása

:

__i_i___

i

11,

i

V

fff

n

■

i

1 1

r

1950 1960 1970 1980 1990 1996

Év

1950 1960 1970 1980 1990 1996

Év

105. ábra. A karsztvíz termelésének alakulása Magyarországon

lódás csökkenésének hatására. Példaként a jósva- fői Kistohonya-forrás vízhozamainak alakulását mutatjuk be (107. ábra).

23.4.2. Vízminőségváltozások

A hideg karsztvizek minősége az eredeti állapotban általában kiválóan megfelel ivóvíz- ellátásra. A kalciumhidrogén-karbonátos jelleg miatt esetenként csak a nagyobb keménység okozhat gondot. A nyílt karszt a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben védtelen. A szennyezések elsősorban nitrátok.

A felszín alatti vizek minőségi jellemzőit mérő törzshálózatban 1993-ban 119 kút, illetőleg forrás vizének minőségét vizsgálták meg. A nitrát mennyisége a vizsgált kutaknak csak 7%-ában haladta meg a 40 mg/1 egészségügyi határértéket, az átlagos, 12 mg/1 nitrátmennyiség (27. táblázat) általános - bár még nem súlyos - elszennyeződésre utal.

A tennálkarsztvizek minőségéről külön fejezetben szólunk.

2.3.5. Hévizek

Hévízi - tó

106. ábra. A Hévízi-tó forráshozamának változása

23.5.1. A hévíztermelés és a nyomáscsökkenés

Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyó- vizű források és kutak vizét nevezzük hévizeknek. Két fő hévíztároló képződményt különböztetünk meg: a medencebeli törmelékes, porózus, valamint az alaphegységbeli hasadékos hévíztárolókat. Mindkét tárolóképződmény vize hidraulikai- lag összefügg a hideg vizet tároló képződmények vizével. Ezekről az előző fejezetekben - a rétegvizeknél, a karsztvizeknél és az egyéb hegyvidéki víztározók vizeinél - már szóltunk. Az ott közölt termelési adatokba a hévíztermelés is beleértendő. Ebben a fejezetben tehát nem önálló víztárolókról esik szó, hanem csupán áttekintjük az ismertetett víztároló kőzetek 30 °C-nál melegebb vizet adó részeit.

96