Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
32. táblázat Magyarország hegyvidéki területei. 1993. évi vízkészletek Szám Dinamikus vízkészlet Kitermelt vízmennyiség Szabad vízkészlet A hegyvidék neve Karsztvíz m3/d Hasadék- és pónisvizek m3/d Karsztvíz m3/d Hasadék- és pónisvizek m3/d Karsztvíz m3/d Hasadék- és pónisvizek m3/d 1 Aggteleki- és Rudabányai-hegység 52 370 20 120 3 00049 370 20 120 2 Borsodi-dombság, Szendrői-hegység, Cserehát 1 050 55 09015 000 1 050 40 090 3 Zempléni-hegység60 05020 00040 050 4 Karancs-Medves24 24010 00014 240 5 He ves-B orsodi -domb ság, U ppony i- hegység és a Bükk-hegység északkeleti előtere 1 320 38 325 3 000 1 320 35 325 6 Börzsöny-hegység27 9501 00026 950 7 Cserhát és déli előtere 6 120 74 540 2 000 20 000 4 120 54 540 8 Mátra-hcgység50 6502 00048 650 9 Bükk-hegység 132 050 25 450 85 20046 850 25 450 10 Soproni-hegység 15 300 7 930 3 000 2 740 12 300 5 190 11 Kőszegi-hegység2 7901002 690 12 Gerecse és a rögök 59 900 20 700 42 87017 030 20 700 13 Pilis-hegység 16 500 11 500 49 100-32 600 11 500 14 Dunazug-hegység6 8005006 300 15 Vértes-hegység 62 800 34 300 39 80023 000 34 300 16 Budai-hegység 24 200 12 020 28 200-4 000 12 020 17 Bakony-hegység 393 120 101 800 283 500109 620 101 800 18 Velencei-hegység és a polgárdi rögök 2 050 7 350 2 000 1 000 50 6 350 19 Keszthelyi-hegység 35 100 3 740 38 100-3 000 3 740 20 Balaton-felvidék 31 800 1 I 850 29 8002 000 11 850 21 Mecsek-hegység 17 450 34 260 10 8006 650 34 260 22 Villányi-hegység és Beremend környéke 10 520 9 470 9 700820 9 470 Összesen 861 650 640 925 627 070 75 340 234 580 565 585 Mindösszesen 1 502 575 m3/d 702 410 m3/d 800 165 in3/d országos összesítésben a Dunántúli Középhegységben kitermelt karsztvizek mennyisége határozza meg. Ezen belül is döntő volt az 1970-es és az 1980-as évekbeli bányászati vízkivételek hatása és meghatározó azok számottevő csökkenése az 1980-as évek végén. A Dunántúli Középhegységben 1993-ban termelt karsztvíz mennyisége 510 ezer m3/nap volt. A Dunántúli Középhegység főkarsztvíz-tároló- jának 1950-1992 közötti időszakban bekövetkezett utánpótlódását szemléltető ábrán {104. ábra) jól látható az 1960-as évek végétől az 1990-es évekig a bányászati víztermelés és a csökkenő beszivárgás eredőjeként létrejött mérleghiány. Ennek mértéke mintegy 20 éven át átlagosan 400 ezer nvVnap volt. A Dunántúli Középhegységben az 1970-es évek végére valamennyi karsztforrás megszűnt a korábbi túlfolyási szinten működni. A Hévízi-tó forrásának vízhozama (106. ábra), amelynek alakulásában a távolabbi térség karsztvízháztartásának megbomlásán kívül a Keszthelyi-hegység karsztvízutánpótlása csökkenésének és a helyi vízkivételeknek is szerepük volt, az 1970-es években nagymértékben csökkent (bár a mérések nem voltak eléggé megbízhatóak). Ez a csökkenés az 1980-as évek második felében megállt és az 1990- es évek elejétől a tó forrásának vízhozama kismértékben emelkedik. A budapesti termálkarszt vizének utánpótlódása az 1951-1980 közötti időszakbeli értéknek csaknem a felére csökkent, a kutakból termelt hévizek mennyisége azonban időközben szinte nem változott, ezért több forrás természetes kifolyása meg94
