Liebe Pál (szerk.): Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése (Budapest, 1994)
2. Hidrológiai állapotértékelés
A 6. táblázat folytatása Vízfolyás, vízmérce, NQ KÖQ KQ Qio Q90 QsO aug időszak, év m 3/s Hernád, Hidasnémeti 1971-1980 633 29,9 5,02 15,20 2,41 14,42 1981-1990 454 25,3 4,60 45,20 10,10 8,80 1991 139 27,0 9,05 53,40 11,80 14,90 1992 175 21,2 7,83 42,70 9,54 8,90 1993 80 14,3 7,60 22,60 8,69 8,13 Sajó, Sajópüspöki 1981-1990 326 15,2 1,57 28,00 3,69 2,50 1991 237 22,4 4,34 43,30 6,53 14,90 1992 140 13,3 2,68 23,30 3,58 8,90 1993 80 7,11 1,88 11,60 2,16 1,91 Bődva, Szendrö 1971-1980 134 7,99 1,12 15,20 2,41 3,05 1981-1990 69,80 4,40 1,02 8,79 1,15 1,73 1991 33,50 3,86 1,02 7,34 1,62 1,87 1992 7,61 1,73 0,48 3,09 0,64 0,51 1993 5,71 0,95 0,40 1,77 0,58 0,54 Zagyva, Jásztelek 1971-1980 198 7,20 1,25 12,70 2,82 2,90 1981-1990 70,0 4,03 0,38 6,59 1,25 1,36 1991 31,1 4,61 1,66 9,31 1,92 2,19 1992 17,0 2,77 0,62 5,28 0,82 0,66 1993 8,6 1,75 0,52 4,06 0,64 0,56 Hármas-Körös, Kunszentmárton 1981-1990 735 104 8,40 213 34,90 46,00 1991 318 86,1 6,73 173 40,50 66,30 1992 445 103 16,10 212 37,40 37,40 1993 516 101 20,10 264 31,10 28,10 Maros, Makó 1971-1980 2320 194 36,10 410 61,00 109,20 1981-1990 1310 160 24,20 320 44,80 40,60 1991 554 149 51,40 312 74,90 116,00 1992 278 107 40,10 180 50,30 49,60 1993 634 135 48,60 301 59,40 57,40 Tisza, Szeged 1971-1980 3130 934 174,00 1900 344 579,80 1981-1990 3180 784 57,80 1661 226 108,00 1991 2280 650 189,00 1140 323 340,00 1992 1890 650 87,30 1510 170 151,00 1993 2220 598 82,10 1600 203 202,00 Jelmagyarázat: NQ - A jelzett időszakban az előfordult legnagyobb vízhozam. KÖQ - A jelzett időszak napi középvízhozamainak számtani közepe. KQ-A jelzett időszakban előfordult legkisebb vízhozam. öio - 10%-os tartósságú vízhozam. Q90 - 90%-os tartósságú vízhozam. Qso aug — Augusztusi 80%-os tartósságú vízhozam. sa az 1970-es években 46, az 1980-as években 26 mm/év-re adódik). A kisebb eltérés oka, hogy a vizsgálható szelvényhez tartozó vízgyűjtőterületeken a hegyvidék aránya a síkvidékhez képest nagyobb, mint országos átlagban. Minél kisebb mértékű a lefolyás, annál jobban jelentkeznek a tározókban, a mederben, a talaj telítetlen sávjában tározóit vízkészletek eltéréséből, illetve a felszín alatti víztározódásból származó hatások, s annál kevésbé vizsgálhatók a folyamatok 36
