Szalay Gergely - Szilágyi Endre: Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Mosoni-Dunaág, Rába (Budapest, 1989)
3. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 3.1. Rába
3. AZ EGYES VÍZFOLYÁSOK MŰSZAKI-HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 3.1. Rába A 187,6 km hosszú magyar Rába szakasz határainkon belülre eső vízgyűjtő területe 5564 km2 (71. ábra). Teljes vízgyűjtő területe 10 113 km2. A folyó 232 m-es tengerszint feletti magasságban éri el hazánkat és 112 m magasságban ömlik a Mosoni-Dunába. A hazai vízgyűjtő legnagyobb része 200 és 300 m közé eső dombvidék, kisebb része 200 m alatti síkvidék, és egy kis töredéke — a Bakonyalja és az Alpokalja — hegyvidéki terület. Árvízviszonyok Az árvízi hossz-szelvény (1.1.1) megszerkesztéséhez a kiválasztott vízmérceszelvényben rendelkezésre álló adatok szolgáltak alapul. A sárvári szelvény nagyvízhozamai nem illeszkedtek elfogadhatóan egyetlen vizsgált eloszlástípushoz sem, így ennek empirikus eloszlását ábrázoltuk az 1.1.3 segédleten. Szentgotthárdnál és Árpásnál a nagyvízhozamok jól illeszkedve lognormál eloszlást követnek (1.1.2 és 1.1.4). A hossz-szelvény egyöntetűsége érdekében a sárvári nagyvízhozamokra is lognormál eloszlást tételeztünk fel, habár az illeszkedés nem volt elfogadható (1 — L(z) = 0,42), ugyanakkor a nagyvízhozamok valószínűségi eloszlását empirikus eloszlás szerint ábrázoltuk. Ebből származóan az 1.1.1 és 1.1.3 segédleteken leolvasható értékek némileg különböznek egymástól. Az árhullámok tömegét, számát és időtartamát jellemző statisztikai feldolgozásokat számítógépes adatfeldolgozás útján kaptuk (1.2.1 — 1.2.12). Vízkészletek A 2.1 segédleten bemutatjuk a Rába középvízhozamának alakulását. A szentgotthárdi vízmérce szelvény évi középvízhozamainak illeszkedése a normál eloszláshoz jó, a sárvári középvízhozamok illeszkedése kétes, az árpási középvízhozamok jó illeszkedéssel lognormál eloszlást követnek. Az eloszlásfüggvények felhasználásával készült középvízi hidrológiai hossz-szelvényt a 2.1.1 segédlet ábrázolja. A hossz-szelvény alatt feltüntettük a vízgyűjtő területek hosszmenti alakulását is. A 2.2-es „hasznosítható vízkészletek” segédlet 46 eleme tulajdonképpen a Rába kisvizeit jellemzi. A 2.2.1-es vízhozam hossz-szelvényt a 2.2.2—2.2.4 segédleteken bemutatott szentgotthárdi, sárvári ill. árpási vízhozam átlagos tartóssági görbék segítségével szerkesztettük. A 2.2.2-2.2.4-es segédleteken feltüntettük még a szelvények vízhozamainak éves tartóssági felületét és mennyiségi biztonsági görbéjét is. A segédlet további elemein a vízigények kielégítésének arányát, a vízhiányok tömegét, számát és idejét jellemezzük évre és augusztusra, illetve öntözési idényre (május—augusztus) vonatkozóan, valamint közöljük a július—augusztus—szeptember hónapok dekád középvízhozamainak eloszlását (2.2.5-2.2.46). Vizerőkészletek A folyó vízerőkészletét a 3.1.1-es vízerőkészlet hossz-szelvényen a készletre jellemző mutató hosszmenti alakulásával mutatjuk be. A Rába esésének szemléltetésére készítettük el a 3.1.2-es vázlatos völgy hossz-szelvényt. A vizsgált állomások vízállásadatainak észlelési és feldolgozási hiányosságai, valamint az időközbeni átépítésekből adódó bizonytalanságai miatt a Rábára a nagyvízfolyásoknál szokásos vízállással kapcsolatos töltésterhelési és hajózási nomogramokat nem készítettük el. Ezek kidolgozása csak a vízállás adatok alapos átvizsgálása, kiegészítése és a változások hatásainak tisztázása után lehetséges, de ez a jelen munka kereteit meghaladja. 43
