Szalay Gergely - Szilágyi Endre: Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Mosoni-Dunaág, Rába (Budapest, 1989)
3. Az egyes vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése - 3.2. Felső-Rába mellékvizei
3.2.1 Sorok-Peint A Sorok-Perint mint természetes vízfolyás kezdetét az Arany-patak képviseli, amely 280 m-es magasságban éri el hazánkat. Ausztriai vízgyűjtő területe 33 km2. A patak Szombathely térségében találkozik a Perint árapasztóval, amely a Gyöngyös patak 5 m3/s-nál nagyobb vízhozamait vezeti le. A vízfolyás Sorokpolánynál veszi fel a Jáki Sorokot, innentől Sorok-Perintnek hívják, 171 m magasságban ömlik a Rábába Rum térségében. A Sorok- Perint nagyvízi és kisvízi vízgyűjtője ezek szerint lényegesen eltér egymástól. A nagyvízi vízgyűjtő terület, amely a Gyöngyös-patak Gencsapáti felett vízgyűjtőjét is magába foglalja 744 km2, a kisvízi vízgyűjtő 371 km2. A hazai 337,9 km2-es vízgyűjtő (21. ábra) 180 és 700 m közé eső domb- és hegyvidék. Vízjárás A Sorok-Perint „természetes” vízjárását emberi beavatkozások jelentősen befolyásolják. Nevezetesen: Az Arany-patak vizének egy részét, a nyári hónapokban a teljes vízmennyiséget a szombathelyi üdülőtavak vízpótlására használják.- A Perintbe Szombathely térségében, a vízmérce felett változó mennyiségű ipari vizet vezetnek be. Szombathely déli részén, a vízmérce alatt kb. 2 km-rel vezetik a vízfolyásba a városi szennyvíztisztító által kibocsátott vizet. Ennek átlagértéke 30 000 m3/nap. Innentől a vízfolyás kisvizei elsősorban a bevezetett víz mennyiségétől függenek. A következőkben bemutatott segédletek használatánál ezeket a torzító hatásokat figyelembe kell venni. A vízfolyás felszín alatti tározóterének éves kiürülése a szombathelyi szelvény környékén, az apadási görbe (6. ábra) tanúsága szerint, kb. 50 napot vesz igénybe. Az apadási görbék évszakonkénti változásai jelentős különbségeket mutatnak. A havi középvízhozamok időbeni alakulására két nagyvízi időszak jellemző (4. ábra). A Sorok-Perint szombathelyi szelvényében a havi nagyvizek első hulláma a vizsgált megnemhaladási valószínűség függvényében a március-április hónapokban jelentkezik. A második hullám az 50%-os vagy annál nagyobb megnemhaladási valószínűségű vízhozamoknál mutatható ki, június-július hónapokban. Árvízviszonyok Az árvízi hossz-szelvány (1.1.1) megszerkesztéséhez a kiválasztott vízmérceszelvényben rendelkezésre álló adatok szolgáltak alapul. A szombathelyi szelvény nagyvízhozamai kétes illeszkedéssel Gumbel eloszlást követnek (1.1.2). Az árhullámok tömegét, számát és időtartamát jellemző statisztikai feldolgozásokat számítógépes adatfeldolgozás útján kaptuk (1.2.1 —1.2.4). Vízkészletek A 2.1 segédleten bemutatjuk a Sorok-Perint középvízhozamainak alakulását. A szombathelyi vízmérce szelvény évi középvízhozamai elfogadható illeszkedéssel normál eloszlást követnek (2.1.2). Az eloszlásfüggvény felhasználásával készült középvízi hidrológiai hossz-szelvényt a 2.1.1 segédlet ábrázolja. A hossz-szelvény alatt feltüntettük a vízgyűjtő területek hosszmenti alakulását is. A 2.2-es „hasznosítható vízkészletek” segédlet 16 eleme tulajdonképpen a Sorok-Perint kisvizeit jellemzi. A 2.2.1-es vízhozam hossz-szelvényt a 2.2.2 segédleten bemutatott szombathelyi vízhozam átlagos tartóssági görbe segítségével szerkesztettük. A segédlet a szombathelyi szennyvíztisztító vízkibocsátását nem tartalmazó, kvázi-természetes állapotot tükrözi. A 2.2.2-es segédleten feltüntettük még a szombathelyi vízhozamok éves tartóssági felületét és mennyiségi biztonsági görbéjét is. A segédlet további elemein a vízigények kielégítésének arányát, a vízhiányok tömegét, számát és idejét jellemezzük évre és augusztusra, illetve öntözési idényre (május- augusztus) vonatkozóan (2.2.3—2.2.15). Vizerőkészletek A folyó vízerőkészletét a 3.1.1-es vízerőkészlet hossz-szelvényen a készletre jellemző mutató hosszmenti alakulásával mutatjuk be. A Sorok-Perint és mellékvizei esésének szemléltetésére készítettük el a 3.1.2-es vázlatos völgy hossz-szelvényt. 143
