Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)

3. A műszaki-hidrológiai jellemzés segédleteinek használata

Ha az előbbi feltételekkel megnézzük a 265 m3/s.m energia mennyiségi biztonságát, 95%-ot kapunk, azaz 95%-os biztonsággal (5%-os kockázattal) számíthatunk legalább ekkora energiára.

Egyértelmű, hogy bármely két adatból számíthatjuk a harmadikat, így 265 m^/s.m energia 20%-os tartóssággal 5 m-es duzzasztással termelhető, illetve 5 m-es duzzasztásnál 265 m^/s.m energia 20%-os tartóssággal termelhető. Hasonlóképpen járhatunk el a mennyiségi biztonság esetében is.

3.4 A hajózási és vízi szállítási segédletek

A Hajózási és vízi szállítási nomogram” (4.1) 4.1.1a és 4.1.1b segédletéről leolvashatjuk, hogy milyen vízállás szükséges ahhoz, hogy a folyó 36,50 illetve 100 m szélességben hajózható legyen. Megállapítható az is, hogy a makói vasúti híd alatt mekkora vízállásnál, milyen magas felépítményű hajók közlekedhetnek.

A Maros makói szelvényére megszerkesztett „ Vízállások tartóssági felülete” (4.1.2) segédletből megállapítható, hogy ebben a szelvényben milyen gyakorisággal és mennyi ideig kell számítani hajózási tilalomra. Látható, hogy a makói szelvényben a 36 és az 50 m-es hajózási szélesség biztosított. A 4.1.2 segédletről leolvasható, hogy a vízállások változásából adódóan a szükséges vízmélység r=50 napig tartó hiányával az év legfeljebb 26%-ában, i- =100 napos hiánnyal pedig 10%-ában kell számolnunk, 100 m-es hajóút feltételezésével.

Az átlagos tartósság görbéről leolvashatjuk, hogy a 79,98 m-es vízállás — a makói vízmércén —15 cm — az év 95%-ában rendelkezésre áll.

30