Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)
2. A Maros vízrendszerének és vízgyűjtőjének általános jellemzése
Munkánk során arra törekedtünk, hogy — figyelembe véve még a hidrológiai észlelések jelentős bővülését, az adatsorok hosszának jelentős megnövekedését — hazai adatokra alapozva „visszacsatolt” elemzéssel magát az éghajlati elemek-lefolyás összefüggést vizsgáljuk és pontosítsuk. Ezt az összefüggést a teljes egészében hazai Zagyva—Tárná vízgyűjtőre vizsgáltuk részletesebben, és azt a pontszerű elemi vízgyűjtők lefolyása vonatkozásában az-a (36400T./X:+104)/XYérxie képlet formájában kvalifikáltuk, ahol X{ és Tj az évi csapadékösszeg és a középhőmérséklet sokéves átlaga, a. adott nagyobb térségre, a földrajzi elhelyezkedéstől függő állandó. A képlet segítségével a csapadék és hőmérsékleti térképekből transzformálással szerkeszthető meg az 5.2 segédlet lefolyási térképe. Ennek részletesebb leírását kiadványsorozatunk Zagyva-Tarna vízrendszerével foglalkozó kötetének függeléke tartalmazza. A Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére végzett számítások azt mutatják, hogy az éghajlati lefolyás térképéről meghatározott lefolyási értékek jól illeszkednek az észlelésekből számított lefolyási értékekhez, a relatív eltérések átlaga 10% alatt marad. Ez arra enged következtetni, hogy az éghajlati lefolyás értékével a tényleges lefolyás értékei általában jól becsülhetők. A képletben szereplő a paraméter megváltoztatásával egyébként az éghajlati elemek alapján számított lefolyási érték is változtatható és tetszőleges pontossággal hozzáigazítható az adott vízgyűjtőre az észlelésekből számítotthoz. Az a paraméter a helyi hatások egyfajta mérőszáma. A Zagyva-Tarna vízgyűjtőre levezetett képletet az a = 2,00 értékkel alkalmaztuk a Maros vízgyűjtőjére. A némileg módosított képlet alapján kapott lefolyási értékek — amelyek az elemi lefolyás pontszerű értelmezésének megfelelően mm-ben vannak kifejezve — az 5.2 segédleten láthatók. A térkép ellenőrzése a makói szelvényre az észlelésekből számított sokévi átlagos lefolyás alapján végezhető el. A térképről leolvasható és a mérésekből számított lefolyás értékek közötti eltérés mintegy 5%. A lefolyás térképe a hazai vízgyűjtőrész mintegy 25 mm-es értékétől az Aranyos vízgyűjtőjének mintegy 800 mm-éig differenciálja a fajlagos lefolyást. Az alsó, 25 mm-es határérték jól egyezik a korábban szerkesztett térképről leolvasható alsó határértékkel. A felső 800 mm-es határérték — ami kb. 25 l/s.km2 fajlagos lefolyásnak felel meg — mintegy 20%-kal alacsonyabb, mint a korábbi térkép legmagasabb, 30 l/s.km2 körüli fajlagos értéke. A két térkép között nagyobb eltérések mutatkoznak a Sztrigy vízgyűjtőjében, ahol a korábbi, 5.1 segédleten bemutatott lefolyás térkép 10 l/s.km2-nyi legmagasabb értékével szemben az újonnan szerkesztett térkép legmagasabb lefolyás értékei meghaladják a 20 l/s.km2-t is. A Maros magyarországi szakaszára, illetve vízgyűjtőjére a két térkép gyakorlatilag azonos eredményt szolgáltat. 22
