Boga László - Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Maros (Budapest, 1986)
2. A Maros vízrendszerének és vízgyűjtőjének általános jellemzése
2.3. Műszaki-hidrológiai jellemzés 2.31 Árvízviszonyok A Maros árvízhozamait az 1.1.1—1.1.2 segédletek jellemzik. Az évi nagyvízhozamok — a naptári év legnagyobb vízhozamai — eloszlását empirikus eloszlással újuk le, mivel mind a Gumbel, mind a normális eloszlás illeszkedésének valószínűsége 30% alatt marad. Az eloszlásfüggvény széles konfidencia sávja a mértékadó vízhozamértékek bizonytalanságára utal. A hidrológiai hossz-szelvényt a makói szelvény mértékadó értékeiből kiindulva, azokat a vízgyűjtő négyzetgyökével arányosan kiterjesztve szerkesztettük meg. Az 1 és 10% meghaladási valószínűségű árvízi hozamoknál kis mértékű tározóhatást is feltételeztünk. A Maros árhullámai időtartamtól függő évi átlagos számát, az árhullámok éves gyakoriságát, az évi leghosszabb árhullámok időtartamának és az árhullám tömegeknek gyakorisági eloszlásait az 1.2.1—1.2.4 segédletek tartalmazzák. Az 1.3 segédletsorozaton a Maros árvédelmi töltése (1.2.1 segédlet) biztonságát jellemezzük. A makói szelvényben megadjuk az árvízi vízállások — a naptári év legnagyobb vízállásai — valószínűségi eloszlását (1.3.2 segédlet), a különböző vízállásszintekhez tartozó töltésterhelések (1.3.3 segédlet) és az árhullám tömegek gyakorisági eloszlásait (1.3.4 segédlet). Ez utóbbiról az esetleges gátszakadások esetén kiömlő vízmennyiség becsülhető. Az árvízi vízállások eloszlása a makói szelvényben normális eloszlással írható le, mivel a normalitást — az illeszkedés alapján — 70% biztonsággal elutasítani nem lehet. Az alapállomásra leolvasható jellemző értékek az összetartozó vízállások vonala mentén terjeszthetők ki a vízfolyás más szelvényeire. Az összetartozó vízállások vonalait a VITUKI Vízrajzi Intézetében az 1973. évi felvételek alapján készített vízrajzi hossz-szelvény alapján rajzoltuk meg. 2.32 Vízkészletek Az évi középvízhozamokra a legjobb illeszkedést, sajátos módon, a Gumbel eloszlás adja (2.1.1 segédlet). Az illeszkedés valószínűsége csaknem 95%. Ezzel szemben a normális eloszlás illeszkedési valószínűsége a kétes tartományban marad. A makói állomásra számított vízhozamokat a vízgyűjtő terület arányában terjesztettük ki a vízfolyás hossza mentén (2.1.2 segédlet). A segédleten a vízgyűjtő területek hosszmenti növekedését is bemutatjuk (2.1.2 segédlet). Közöljük továbbá az évi középvízhozamok idősorát, amely szemléletesen ábrázolja a vízjárás évközi ingadozását, a szárazabb és vízbő évek csoportosulási hajlamát, az adatsor homgenitását. A vízhozamok tartóssági felületét az átlagos tartósság és a mennyiségi biztonság görbéivel együtt a 2.2.1 segédlet mutatja be évre és a 2.2.10 segédlet augusztus hónapra vonatkozóan. A tartóssági felület felépítésénél éves időszakra 1,10, 50,100,150, 200,250 és 300 napos, augusztus hónapra 1,10,15,20, 25 és 30 napos tűrési időket választottunk. A hasznosítható vízkészletek 2.2.2 segédleten bemutatott hidrológiai hossz-szelvényét a napi vízhozamok 70, 80, 90 és 95% átlagos meghaladási gyakoriságú értékeiből szerkesztettük meg. A makói állomásra leolvasott értékeket a vízgyűjtő terület arányában vettük számításba a vízfolyás hossza mentén. Az éves illetve augusztusi vízigények kielégítésének arányát Makóra a 2.2.3 és a 2.2.11 segédletek tüntetik fel. A kielégítés mennyiségi biztonságának a segédletről történő leolvasásánál feltételezzük az időszakon — az éves vagy augusztus hónapon belüli — kiegyenlítő tározás meglétét. A különböző valószínűségű havi középvízhozamok évi alakulását, illetve július-szeptember időszakra vonatkozóan a dekád középvízhozamok alakulását a 2.2.4 és 2.2.12 segédletek ábrázolják. A havi és a dekád középvízhozamok eloszlását gamma eloszlásfüggvény úja le. A hasznosítható vízkészletek vízkészletgazdálkodás szempontjából fontos műszaki-hidrológiai jellemzőit; adott időszak maximális, illetve összegzett vízhiányát, a maximális vízhiányos időszak gyakorisági eloszlásait, a vízhiányos időszakok átlagos számát, illetve gyakorisági eloszlását a 2.2.5—2.2.9 segédletek mutatják be éves időszakra, illetve a 2.2.13—2.2.17 segédletek a május—szeptember hónapokat felölelő öntözési időszakra. 20
