Markó Csaba - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Budapest, 1986)
1. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 1.3 A területi jellemzés módja - 1.4 A vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése segédleteinek használata
A hajózási és vízi szállítási nomogram (4.1 segédlet) (csak folyókra) A „mederfenék hossz-szelvénye” (pl. Duna, 4.1.12 segédlet) ábrákon feltüntettük — a Vízügyi Igazgatóságok által 1985-ben végzett szondirtachigrafikus mederfelvételek alapján — a mederfenék magasságát a sodorvonalban, az 1983. ill. 1984. novemberben végzett kisvízszint rögzítés adatait, valamint az 1976-1995. évi duna- bizottsági legkisebb, az 1984. évi munka- és az 1965-ben meghatározott legnagyobb hajózási vízszinteket. A hosszszelvény emellett lehetővé teszi a vízmércékre kidolgozott vízállás tartóssági felület és átlagos tartósság hosszmenti általánosítását is. A „vízállások tartóssági felülete” (pl. a 4.1.13,Mohács) segédletről leolvashatjuk annak a gyakoriságát, hogy a vízállás legalább r napig nem ér el egy adott szintet, vagyis egy bizonyos vízállást igénylő hajózásnak legalább ennyi ideig szünetelnie kell. A r tűrési idő (hajózási szünet) nem folyamatos, hanem az évi valamennyi „vízálláshiányos” időszakának összege. Láthatjuk például, hogy a mohácsi vízmérce-szelvényben a 3,9 m vízmélységet biztosító 81,3 m Bf. duna- bizottsági hajózási kisvízszint a mohácsi vízmércén 210 cm-es vízállásnak felel meg (4.1.12). A 4.1.13-as segédletről leolvashatjuk, hogy ennek a vízállásnak 10 napos tűrési idővel 55% a megnemhaladási gyakorisága, azaz az évek 55%-ában maximum 10 napig nem áll rendelkezésre a 210 cm-es vízállás. A vízállások „átlagos tartósság”-a (pl. a 4.1.13, Mohács) görbéről leolvashatjuk, hogy az év hány százalékában számíthatunk egy adott vízállásnál magasabbra. Például a 3,9 m-es vízmélység meglétéhez szükséges 210 cm-es vízállásra a mohácsi vízmérce-szelvényben az év 94%-ában, azaz 343 napon számíthatunk. Ha a folyam olyan szelvényében vagyunk kíváncsiak valamely vízállás tartósságára, amelyre nem készült feldolgozás, akkor a rögzített kisvízszint vonala mentén az érdekelt vízállást vetítsük át a legközelebbi feldolgozott vízmércére, és a vízmércén így leolvasható vízállás tartóssági értékeit fogadjuk el a kérdéses szelvényben is. A jégjárási hossz-szelvény (4.2 segédlet) (csak folyókra) A hossz-szelvény a folyó hajózási lehetőségeit is befolyásoló jégviszonyokat taglalja. Leolvasható róla a folyó bármely szelvényében ajég előfordulásának valószínűsége, a jégjelenségek időpontjainak valószínűségei és a jeges napok számának megnemhaladási valószínűsége. Példaként nézzük meg a Duna mohácsi szelvényére jellemző értékeket. Itt ajég előfordulásának valószínűsége 91%. A jég 50%-os valószínűséggel — azaz minden második évben — január 8. előtt jelenik meg a szelvényben, és ugyanilyen valószínűséggel február 10. előtt tűnik el. A 90%-os megnemhaladási valószínűségű jeges napok száma 90, tehát az évek 10%-ában 90 napnál is hosszabb jeges időszakra számíthatunk. 18
