Markó Csaba - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Duna (Budapest, 1986)
1. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 1.3 A területi jellemzés módja - 1.4 A vízfolyások műszaki-hidrológiai jellemzése segédleteinek használata
Keressük például a Benta-patak torkolattól számított 30 km-re lévő szelvényében az 5% meghaladási valószínűségű évi árvízhozamot. Ennek meghatározásához öt értéket kell leolvasnunk az 1.1 segédletről. Láthatjuk, hogy a hossz-szelvényen csak a 3 és 10%-os meghaladási valószínűségű értékek kerültek ábrázolásra, az 5%-os érték e kettő közé esik. Olvassuk le a két közrefogó értékhez tartozó vízhozamot a Benta 30 km-es szelvényében: 7.5 illetve 5,5 m3/s-ot kapunk. Most nézzük meg az ugyanezen értékekhez tartozó vízhozamokat az 1.1.2 segédleten a tárnoki szelvényre: 7,0 és 5,3 m3/s-ot kapunk. Itt azonban leolvashatjuk a tárnoki vízmérce-szelvény 5%-os meghaladási (95% megnemhaladási) valószínűségű vízhozamát is: ez 6,2 m3/s. A 6,2 m3/s-os érték a 3%-os valószínűségű 7,0 m3/s és a 10%-os valószínűségű 5,3 m3/s vízhozamok közötti különbséget 47 : 53 arányban megosztja. Ezt az arányt átvive a Benta 30 km-es szelvényében leolvasott 3 és 10%-os valószínűségű értékekre 6.5 m3/s-ot kapunk, amely a Benta-patak 30 km-es szelvényében 5%-os meghaladási valószínűséggel jelentkező nagyvízhozam legvalószínűbb értéke. Ha e vízhozam tűrési értékeire is kíváncsiak vagyunk, azok a tárnoki szelvényre felállított eloszlás-függvény ábrájából ugyanígy kiszámíthatók. Az 1.1 segédleten tájékoztatásul közöljük a vízgyűjtő terület hosszmenti alakulását is. Az árhullámok jellemzése (1.2 segédlet) Az „árhullám tömegek valószínűségi eloszlása” (1.2.1) segédletről megtudhatjuk, hogy egy bizonyos alapvízhozamot meghaladó árhullám tömege mekkora valószínűséggel ér el maximum X millió m3-t (1-FX), illetve milyen valószínűséggel haladja meg azt (FX). (Az alapvízhozam kifejezést nem a szokásos vízgazdálkodási értelemben használjuk, hanem viszonyítási alap vízhozamot jelent; az ezt meghaladó vízhozamokat tekintjük az adott esetben árhullámnak.) Nézzük meg például, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a Benta-patak tárnoki szelvényében az 1.5 m3/s-ot meghaladó árhullámok tömege nem haladja meg az 1 millió m3-t. Az ennek megfelelő értéket leolvasva az 1.2.1 segédletről 0,86-ot kapunk, vagyis az évek 86%-ában az 1,5 m3/s-ot meghaladó árhullámok 1 millió m3- nél nem szállítanak több vizet, illetve az évek 14%-ában ennél nagyobb tömegű árhullámokra is számíthatunk. Az „évi maximális árhullám hosszak valószínűségi eloszlása” (1.2.2) segédletnél teljesen azonos módon járhatunk el, ha az árhullámok hosszára vagyunk kíváncsiak. Keressük például a Benta-patak tárnoki szelvényében annak a valószínűségét, hogy az árhullámok 1,5 m3/s-ot meghaladó leghosszabb összefüggő időtartama maximum 20 nap. Az 1.2.2 segédletről leolvashatjuk, hogy ennek a valószínűsége 0,82, azaz az évek 82%-ában az 1,5 m3/s-ot meghaladó árhullámok 20 napnál nem hosszabbak, az évek 18%-ában pedig ennél hosszabb ideig tartó árhullámra is számíthatunk. Az „árhullámos időszakok hossza" (1.2.3) segédlet az árhullám hosszának függvényében megadja az árhullámok átlagos számát az árhullámokat elmetsző alapvízhozam fölött. Keressük azt, hogy a Benta-patak tárnoki szelvényében hány alkalommal kell egy évben számítani legfeljebb 20 napos árhullámra 1,5 m3/s alapvízhozam fölött. Az 1.2.3 segédletről leolvashatjuk az 1,5 m3/s alapviz- hozam és a 20 napos árhullám hossz értékekhez tartozó átlagos árhullám számot, ez 2,5. Tehát ilyen árhullámra évente kétszer-háromszor számíthatunk. Érdekes lehet az is, hogy az árhullám hosszától függetlenül egy évben milyen valószínűséggel hány árhullám jelentkezik. Ezt „az árhullámos időszakok száma” (1.2.4) segédletről olvashatjuk le. Nézzük meg, hogy mi a valószínűsége annak, hogy egy árhullám vízhozama egyszer sem haladja meg az 1.5 m3/s-ot a Benta-patak tárnoki szelvényében. Az 1,5 m3/s vízhozam és a 0 árhullámos időszakszám metszéspontja 0,14-nél van, tehát az évek 14%-ában nem fordul elő 1,5 m3/s-nál nagyobb vízhozamú árhullám. Ugyanerről az ábráról leolvasható, hogy az évek 97%-ában legfeljebb tízszer haladja meg az 1,5 m3/s-ot az árhullám hozama. A töltésterhelési nomogram (1.3 segédlet) (csak folyókra) A nomogram a vizsgált vízfolyás töltésezett szakaszaira ad információkat. A Duna esetében a védvonal biztonságát jellemző műszaki-hidrológiai mutatókat 7 vízmérce-állomásra dolgoztuk ki, amennyire az alapadatok megengedték. A nomogram „védvonalak hossz-szelvénye" részén (pl. az 1.3.22 segédlet) a jobb és bal parti töltések koronaszintjét és a jobb és bal partéi magasságát - ez nagyjából megegyezik a töltésláb szintjével -, valamint a mértékadó árvízszintek magasságát ábrázoltuk az alapállomások környezetében. A hossz-szelvény az 1982—85. évi VÍZIG felmérések alapján készült. 14
