Eszéky Ottó - Virág Mihály - Zsuffa István (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Dráva (Budapest, 1986)

I. Az alkalmazott eljárás elvi alapjai - 3. A területi jellemzés módja - 4. A segédletek szerkezete és használata

Ha például a Dráva 158 fkm szelvényében lévő gázló hajózhatóságára vagyunk kíváncsiak, a következőképpen járhatunk el. A 4.1.3 hossz-szelvényről láthatjuk, hogy a gázlónál 100 m-es víztükör szélességet 99,75 m-es (A.f.) vízszint biztosít. Ez — a felvételi vízszint segítségével a barcsi vízmércére vetítve — 45 cm-es barcsi vízállásnak felel meg. A 2,5 m merülésű uszályoknak tehát 295 cm-es barcsi vízállásnak megfelelő vízszintre van szüksége a gázlónál. A 295 cm-es barcsi vízállás átlagos tartóssága csak 4% (14,6 nap). Ezt a vízállást megkövetelve r = 365 nap hajózási szünetre 0,17 megnemhaladási gyakorisággal számíthatunk, vagyis a gázló az előbbi feltételekkel az évek 83%-ában egyáltalán nem hajózható. A 800—1200 tonnás hajók mindössze 8%-os kapacitás- kihasználással közlekedhetnének, 100 m-es szélességben.

A jégjárási hossz-szelvény (4.2 segédlet)

(csak folyókra)

A hossz-szelvény a folyó hajózási lehetőségeit is befolyásoló jégviszonyokat taglalja. Leolvasható róla a folyó bármely szelvényében a jégmentes év előfordulásának valószínűsége, a jégjelenségek időpontjainak valószínűségei és a jeges napok számának megnemhaladási valószínűsége.

Példaként nézzük meg a Dráva barcsi szelvényére jellemző értékeket. Itt a jégmentes év előfordulásának valószínűsége mindössze 9%. Ajég 50%-os valószínűséggel - azaz minden második évben - január 1-én jelenik meg a szelvényben, és ugyanilyen valószínűséggel február 7-én tűnik el. A jeges napok száma 90%-os megnemhaladási valószínűséggel 72, tehát az évek 10%-ában 72 napnál is hosszabb jeges időszakra számíthatunk.

19