Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)
Párolgás - Tartalom
csolatba hozza az adott hónap telítési hiányának a sokévi átlagtól való eltéréseivel, ill. második független változóként, a talajnedvesség mutatószámának a sokévi átlag százalékában kifejezett értékével, azaz felépít egy Zi°% = f(AN,M%) (32) típusú kapcsolatot. A segédlet egy másik változatában a telítési hiány helyett a hőmérséklet szerepel: Z^Vo = f (At, M%) (33) A segédleteket a 3.1 és 3.2 mellékletek mutatják be. A téli hónapok párolgásának számítási segédleteiben az M% elmarad és a (32) és (33) képletek nemcsak a párologtatóképesség, de a tényleges párolgás számítására is alkalmasak. A telítési hiány és a hőmérséklet alapján szerkesztett segédlet sorozat külön-külön is használható. Ha mindkét adat rendelkezésre áll, a havi párolgás legvalószínűbb értékét a <T) CT) z(T)_2Z1 +Z2 (34) súlyozás szerint célszerű számítani. A segédletek alkalmazása igényli a sokévi átlagok ismeretét, ezek meghatározásával a 2.32 fejezetpont foglalkozik. Határozzuk meg pl. az 1966. május havi tényleges területi párolgást Székesfehérvárra. (A példát Kontur— Kőris K.—Winter J.: Hidrológiai számítások I—II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. egyetemi jegyzetből vettük át.) A tárgyhavi csapadékösszeg Xj = 49 mm, a megelőző március és április havi csapadékösszegek Xj_2 =43 mm és Xj_i =58 mm. Ekkor a felszíni talajréteg párolgás számára hozzáférhető vízkészletét jellemző mutatószám a (29) képlet szerintMj^=a 2/3 • 49 + 58 + 1/3 • 43 = 105 mm. (Az a index utal arra, hogy aktuális értékekről van szó.) Az október—február hónapok közötti téli időszak egyes hónapjainak csapadékösszege Xx = 45 mm, Xxi = 97 mm, Xxn = 49 mm, Xj = 24 mm és Xq = 42 mm. A téli csapadékokból számítható a (30) képlet szerint a téli időszak vízfelhalmozódását jellemző mutató: K = 4/3 • 45 + + 2 • 97 + 2 • 49 + 5/3 • 24 + 2/3 • 42 = 420 mm. A téli időszakban felhalmozódott vízkészletnek a március-június hónapok közötti megoszlása a £31) összefüggések szerint történhet. A május hónapra jutó hányad = 0,4K = 0,4 • 420 = 168 mm. így a teljes párologható vízkészlet Ma = + M2,a= 105 + + 168 = 273 mm. A következő lépésben kiszámítjuk az elpárologható vízkészlet sokéves átlagos mutatóit. A számítás menete teljesen azonos az aktuális csapadékösszegekkel történt számításokéval, természetesen a számításokat itt a sokéves átlagos csapadékösszegekkel hajtjuk végre. A március, április és május havi csapadékösszegek sokévi átlaga rendre 33, 43 és 60 mm, a (29) képlet alapján számítható = 2/3 • 60 + 43 + 1/3 • 33 = 94 mm. A téli hónapok csapadékösszegei októbertől februárig rendre 46, 53,43, 30 és 34 mm, így a (30) képletből számítható Kk = 4/3 • 46 + 2 • 53 + 2 • 43 + 5/3 • 30 + 2/3 • 34 = 326 mm, s ennek május hónapra eső hányada (31) szerint = 0,4K = 0,4 • 326 = 130 mm. Sokéves átlagban a május havi párologható vízkészlet mutatója Mk = =94+ 130 = 224 mm. A talajból elpárologható vízkészlet mutatószámának 1966. májusi aktuális értéke és a sokéves átlagos érték közötti arány M = Ma/Mk = 273/224 = 122%, s a továbbiakban ezt használjuk fel a területi párolgásnak a 3.1 és 3.2 mellékletek segédletei szerinti számításánál. Meteorológiai észlelésekből, ill. adatfeldolgozásokból ismert, hogy Székesfehérvárra az 1966. május havi középhőmérséklet 16,2 °C és ez a sokévi átlagtól At = 0,5 °C-al tér el, az 1966. május havi telítési hiány 4,3 mm és ez AN = 0,2 mm-rel tér el a sokévi átlagtól. A AN = —0,2 mm és M = 122% értékek alapján a 3.1 melléklet május havi grafikus összefüggéséről a vízszintes tengelyen leolvasható, hogy az 1966. évi május havi aktuális területi párolgás a sokéves átlagos 120%-a. A május havi területi párolgás sokévi átlaga a 4.1 és 4.2 mellékletről a 2.32 pontban leírtak szerint meghatározhatóan 86 mm, így az 1966. május havi területi párolgás Z7> = 1,20 • 86 = 102 mm. Az 1966. május havi területi párolgás a 3.2 melléklet segédletéről is 93
