Nováky Béla (szerk.): Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Csapadék, Párolgás (Budapest, 1984)

Csapadék - Tartalom

7. ábra. Az öntözési félév csapadékösszegét jellemző gamma-2 eloszlás A paraméterének változása az I éghajlati mutató függvényében

c) Amennyiben k< 15, úgy a kétparaméteres gamma eloszlást alkalmazzuk. A 7.2 táblázatból kikeressük az érdekelt p valószínűséghez és a k értékhez tartozó 'bfk, p) függvényértéket, amelynek ismeretében a keresett

<b(k p)

valószínűségű csapadékösszeg az Xjy-ix, p ~ 2\rv képletből számítható.

d) Amennyiben k> 15, úgy a normális eloszlás alkalmazható. Ekkor az eloszlásnak az Xjv-ix, k átlagos csapadékösszeg melleti másik paramétere a ctXjv_tx sz°r^s leolvasható a 3.3 melléklet térképéről. Ez utóbbin az egész országra vonatkozóan megszerkesztettük a szórás területi változását, felhasználva azt, hogy a szórás változása összefüggést mutat az éghajlati mutató területi változásával. A szórás ismeretében a keresett valószínűségű csapadékösszeg az Xiv-ix, p = ‘KpVxjv-ix + ^rV-K, k képletből számítható. A 4>(p) függvényérték a 7.1 melléklet táblázatából olvasható ki p valószínűség függvényében Cs = 0 mellett.

Határozzuk meg pl. Szolnok környékén az öntözési félév 75% valószínűséggel meghaladott csapadék- mennyiségét. A 3.1 melléklet szerint Szolnok környékén az öntözési félév átlagos csapadéka 300 mm, a 3.2 melléklet szerint Xjv-ix = 0,095. Minthogy k = Ajv-ix ^rv-ix, k = 0,095 • 300 = 28,5 > 15, az eloszlás normális. A 3.3 mellékletről leolvasható a szórás értéke: axiv_ix = ^ mm. A 7.1 táblázat Cs = 0 sorában p = 75% értéknél 4>(p) = 0,67 és így az öntözési félév 75%-al meghaladott'csapadékmennyisége: 300 - 0,67 • 83 = 244 mm.

18