Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 2. Árvizek adatai (VITUKI, Budapest, 1959)

A táblázatok magyarázó ismertetése

kólát felé haladunk.

3/ A határokon túli vízmércék megjelölésére az illetéke» ország híva - talos helységneveit használtuk, de feltüntettük a magyar neveket is. A II - IV táblázatban, ahol helyszűke miatt csak egy nevet adhattunk meg, az olvasók kényelme érdekében csupán a magyar nevek szerepelnek.

4/ A naptári idő megadásánál a hónapokat - technikai okokból - mindé - nütt arab számokkal jelöltük meg.

Az egyes részekhez a következő megjegyzéseket füzzüks

Az I. rész a feldolgozásban szereplő vízmércék jellemzó adatait tartalmazza. / I. táblázat / A további táblázatokban a mérce sorszámán és nevén ki- vül más adatot nem is tüntetünk fel.A szükséges tudnivalókat mind ebben az egy táblázatban süritettük össze, ill. a hozzáfűzött megjegyzésekben közöljük.

A vízmércék megtalálásának megkönnyítésére betűrendes mutató szolgál, / I.a. táblázat /

A II, rész folyóink nevezetesebb árhullámainak a főbb vízmércéken ész - lelt tetőző vízállását sorolja fel, 1876-tól, ill. az észlelések kezdetétSl számított idSsorrendben. Általában azokat az árhullámokat adjuk meg, amelyek a vizjelző szolgálat által a vlzjárási térképeken és a rádiójelentésekben használt / az 1956. évre érvényes / százalékos megjelölés szerint 80 %-nÁl magasabb vízállásokkal vonultak le. Ez a vízmagasság a hazai folyókon - a nagyon magas partok közé szorított szakaszok kivételével - olyan árvíznek felel meg,amely a hullámterekre kilép, tehát az árvízi medret megtölti.A feldolgozásnál a fő szempont az volt, hogy az egyes árvizek tetőző magasságát valamennyi vizsgált vízmércén végigkísérhessük. Ezért mindazoknak az árhullámoknak a tetőző vizállá - sait feltüntettük, amelyeknél a vizállás legalább egy vízmércén meghaladta a 8 0 ot.

Alföldi folyóinkon, különösen a Tisza és a Körösök alsóbb szakaszán, a magasabb árvizek többnyire a nagyobb esésű felső szakaszokról lefutó több ki sebb árhullám egymásra torlódása folytán alakulnak ki. Mivel ezeket az aránylag nem is nagyon magas árhullámokat nem vehettük fel mind a kimutatásba, a felső szakaszon az egymást kővető árhullámok közül mindig azt adjuk meg, amelyik az alsóbb szakaszon a tetőzést kiváltotta. De a jegyzet rovatban feltüntettük, ha ismétlődő árhullámról van szó.

A mellékfolyók által befolyásolt, ill.a főfolyó visszaduzzasztó hatása alatt álló vízmércéken külön megadtuk a főfolyó és a mellékfolyó árhullámának- 6 -