Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 2. Árvizek adatai (VITUKI, Budapest, 1959)

Bevezető

BEVEZETŐ.

Hind az árvízvédelemben, mind az idevágó tervezésben, kutatásban nélkülözhetetlen a múltban lefolyt árvizekre vonatkozó adatok ismerete.

Minden számottevő árvíz levonulása alkalmával felvetődik, hogy mikor és milyen gyakran fordult elő hasonlóan magas viz: az árviz értékeléséhez analógiát keresünk. Tervezéseknél viszont gazdasági megfontolás tárgya, hogy milyen nagy,vagy milyen gyakoriságú árvizet vegyünk alapul és ezt a statisztikai adatok tükrében vizsgáljuk.

Árvizek előrejelzésénél az árhullám várható ellapulásáról, ill. a mellékfolyók ezirányu hatásáról kell tájékozódnunk. Ezért fontos, hogy a régebbi árvizek alakulását a folyó teljes hosszán végigkísérhessük. Máskor viszont az egy-egy mércén észlelt árvizek magasságára és időpontjára lehet szükség.

A Vízrajzi Évkönyvek csupán egy-egy év adatait tartalmazzák és termé - szetesen csak az ország területén levő mércékre szorítkoznak. Ezért volt szükség az árvizi adatok áttekintő összefoglalására, még pedig a vízgyűjtők határon túli részén levő mércékre terjedően is.

Ez a kiadmány tehát régi hiány pótlására hivatott.És azáltal, hogy benne valamennyi vizállásadat a vízmércék jelenlegi "0" pontjára van átszámítva, nem csak a régebbi vízállás - évkönyvekben való kényelmetlen keresgélést teszi feleslegessé, hanem a mércék "0" pontjának változásaiból eredő bizonytalanad - gokat és hibalehetőségeket is kiküszöböli.

A mü egyrészt időrendi sorrendben közli az egyes folyókon levonult nevezetesebb árhullámok tetőző magasságait végighaladva a folyó vízmércéin, másrészt mércénként adja meg nagyság szerint rendezve a mederből kilépett árhullámok magasságát. Az előbbi rész rövid jellemzést is tartalmaz az egyes árvizekről .

Adatgyűjteményünk Magyarország Hidrológiai Atlasza keretében jelenik