Magyarország hidrológiai atlasza III. sorozat, Vízjárási adatok - 2. Árvizek adatai (VITUKI, Budapest, 1959)

I. rész. A vízmércék jellemző adatai

I. táblázat.

Legnagyobb

vízállás

Az

"0"

pont 2/

Sorszám

• /

5uJLijro3Zl.es

j egmejrn.es

jeges

észlelés

Megjegyzés

cm

évben

cm

évben

kezdete

cm

időpontja

56.

300

1907

1889

70

1951.9.

1951-ben a régi alatt 50 m-rel uj mércét építettek.

57.

550

1880

1888

100

1951.10.

1954.11.1-én a mércét 186 m-rel lejjebb vitték az esésnek meg - felelően.

58.

786

1919

706

1888

1873

59,

550

1939

1889

«0.

880

1932

740

1890

1882

200

1951.8.30

61.

674

1919

512

1888

1873

62.

272

1941

1889

38

1951.3.15

1951-ben a régi alatt 25 m-rel uj mércét épi - tettek.

63.

512

1919

521

1940

1858

64.

862

1919

860

1940

1871

65.

852

1919

748

1925

1883

66.

873

1919

756

1925

1873

67,

918

1932

764

1926

1851

68,

510

1940

1859

100

1951.8.31

69.

704

1932

688

1891

1861

100

200

1927.

1951.

1955.1.1-én uj mércét helyeztek el az esésnek megfelelően,

70.

580

1932

538

1942

A román évkönyvek újabban a vízmércék "0" pont magasságát a Fekete-ten - ger szintjére vonatkoztatva adják meg. A Fekete-tenger szintjére vonatkozta - tott magassági adatok 0,489 m-rel nagyobbak az Adria felettieknél.

A romániai vízmércéknél megadott "0" pont süllyesztések egy része tulajdonképpen más helyen történt újjáépítésekből adódott. Ezeken a helyeken a süllyesztés mértékét utólag, mércekapcsolat alapján határozták meg. Minthogy az e célból végzett párhuzamos észlelések csak kisebb vízállásokra terjedtek ki, az árvízi adatok összehasonlításánál némi bizonytalansággal kell számolni- 15 -