Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat, Hidrometeorológiai adatok - 2. Hőmérsékleti és párolgási viszonyok (VITUKI, Budapest, 1956)

Tartalomjegyzék

Atlaszunk ennek megfelelően a következő adatokat tartalmazza :

4„) A szabad viztelQlet párolgása a kecskeméti « KomlósI Imre » kísérleti telep talajba süllyesztett, 3 m2 felületű, szabad felszlnü edényében végzett mérések szerint. Az ábráról a méretezési feladatoknál figyelembeveendő havi szélsőségek értéke közvetlenül leolvasható. A műszer viszonylag kis vízfelülete és a kecskeméti homokhát levegőjének nagyfokú szárazsága miatt a mért maximumok valószínűleg megközelítik a viszonyaink között előforduló legnagyobb párolgást. Ezek szerint

évi maximumként mintegy .............................. 4400 mm - rel,

a ÍV. -15 - IX. 45. közti öntözési félévben .... 850 mm - rel,

napi maximumként kereken ............................... 40 mm - rel

számolhatunk.

2.) A területi párolgás sokévi átlagát térképen szemléltettük. Mivel a felszín párolgása - többek közt - a talajt borító növényzet fajtájától a növényzet fejlődési fokától, a talaj mlnemüségétől és a talajvíz mélységétől függ, a vizenyős területek, a metyfekvésü rétek és az erdők párolgása nagyobb, a hátaké és a kopár területeké kisebb a térképről leolvasható értékeknél.

3„) A területi párolgás havi átlagos értékei a vizsgált hely évi átlagos párolgásának és havi középhőmérsékletének függvényében a közölt nomogrammról olvas - hatók le. A leolvasást - ellenőrzésként - mindig az év valamennyi hónapjára el kell végezni. Ha a havi adatok összege / Pj /, számottevően eltér az ismert évi párolgástól/p2/, a leolvasott adatokat a P2/P4 arány szerint Javítani kell.

4. ) A következő négy nomogram m a területi párolgás havi szélsőségeinek

közelítő meghatározására szolgál. Egyes évek párolgási viszo - nyalnak meghatározása már csak a talajban tárolt vízkészlet változásának llgyelembevé - telével történik, amire az irodalom ad útmutatást,

5. ) A Vild-müszerekke! mért párolgás a műszaki gyakorlat szempontjából

nem mértékadó. Észlelési adatokat ezért nem Is közlünk, annál kwésbbé, mivel a VizraJ* zi Évkönyvben amugyis megtalálhatók. De esetleges összehasonlító vizsgálatok céljaira megadjuk, hogy mely állomásokon és mely evekben folytak észlelések.

Kötetünk anyagát az Irodalmi adatok rövid összefoglalása egészíti ki.

Kiadványunk az Intézet Vízgazdálkodási Osztályán, dr.Lászlóffy V 0 1 " d e m á r osztályvezető elgondolása szerint Csehidl Géza és Szepesy Árpád főmérnökök irányításával készült A párolgásra vonatkozó nomogrammokal Szesztay Károly főmérnök és Valkó Péter meteorológus szerkesztették, Az adatok feldolgozásában résztvettek Kenessey Kálmán, Földi Istvánné és Takács Endréné, mig a rajzokat Viczián Elemérné és Blsztray Gáborné készítették.

Munkánkat azzal a reménnyel adjuk közzé, hogy ezzel is hozzájárulunk második 5 éves tervünk nagy feladatainak sikeres megvalósításához.

Budapest 4956. Junius hó.

Ihrig Dénes igazgató.- 9 -