Magyarország hidrológiai atlasza II. sorozat, Hidrometeorológiai adatok - 1. Csapadékviszonyok (VITUKI, Budapest, 1952)
Tartalomjegyzék
5» csapadéka napok számának minimuma csaknem minden hónapban zérus* ezért a rajzokon nincs feltűntetve0 A ló, pont grafikonja öt hosszuidsjü osapadéksort ábrázoló Az a- datok a száraz ás csapadékos évjáratok kikereséséhez nyújthatnak némi segít séget, bár ebből a szempontból* - a csapadék rendkívül egyenlőtlen megoszlása miatt, - az évi összegek nem feltétlenül mértékadók» A 11 » pontban a vízgazdálkodási szempontból kritikus csapadékos éa száraz időszakok gyakoriságáról adunk képet Boros fibor nyomán» /Csapadékos ős száraz időszakok Magyarországon* vízügyi Közlemények* 1939/2» ezám/o Építési munkatervek készítéséhez fognak segítséget nyújtani a 12, pontban a hazai hóviezonyokra vonatkozóan Összefoglalt adatok» A hőtakaró vastagságának rendszeres mérése hazánkban még osak rövid ideje indult meg» Ezért első két részletesebb táblázatunk csak 6 állomás anyagát ölelhette fel. Az első a különböző vastagságú hőtakarő előfordulásának’gyakoriságáról és megmaradásának átlagos és leghosszabb időtartamáról tájékoztat» A másodikból azt olvashatjuk ki* hogy hány százalék gyakorisággal fordul elő a különböző vastagságú hőtakarő egyes tíznapos időközökben, A táblázat adatait feltüntető rajz alapján közvetlenül megállapítható az építkezések szempontjából kritikus időszak* illetőleg a téli munkákat terhelő kockázat nagysága. Az 1929/50-1943/44 közti 15 éves időszakról 48 állomás észlelési adatait dolgoztuk fel. Szeszélyes éghajlatunkon 15 év adatanyaga semmiképpen sem elegendő a hóviszonyok jellemzésére és a hóvastagság mérésének bizonytalanságai miatt a 48 állomás is túlságosan kevésnek bizonyult» Közelítő tájékoztatásul mégis meghatárostuk és külön táblázatban közöljük - magassági övezetek és klimavidékek szerint - a különböző vastagságú hőtakaró százalékos előfordulási gyakoriságát a téli időszak bizonyos napjain» A 13» pontban a szakirodalómnak a hazai csapadékviszonyokra vonatkozó fontosabb müveit és a részletesebb adatforrásokat soroltuk fel, XXX Füzetünk összeállításánál az Országos Meteorológiai Intézet gazdag észlelési anyagára támaszkodtunk és a szakirodalomban közölt adatok mellett részben az Intézet kéziratos adatfeldolgozásait is felhasználtuk. Sőt az intézetünk részére készített újabb adatfeldolgozásoknál is igénybe-