Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 6. A Körösök (VITUKI, Budapest, 1956)

Jegyzetek a vízhálózatról

A vízfolyás megnevezése A vonatkozó i ■ 75000 térképlap száma L e i r á s C/v . Jelű csatorna 5266 A Gyepes főcsatorna jobboldali mellékcsatornája Fás ma­jor közelében , A térképen névtelen „ Doboz - Gerlai határ - csatorna 5366 A térképen névtelen csatorna . Magas belvízállás esetén a Póstelekt csatorna vízmennyiségének egy részét a Gerlai holtágba , vagy a dánfoki szivattyútelepnél az Élő­víz csatornába szállíthatja . Ilyenkor a két csatorna elvá­lasztó tiltó nyitva van . (Lásd a Pósteleki főcsatornára vo­natkozó Jegyzete^) Élővíz csatorna 5266 5366 Vizét a Gyula községnél levő Potré rendszerű tüskegát­tal felduzzasztott Fehér - Körösből kapja „ A gyulai kör­gátnál beépített zsilipje biztosítja a Péli - ág és a Gyula - Kétegyházai felfogócsatorna felöl jövő belvizek zavartalan lebocsátását a Fehér - Körös felé . A térképen tévesen Körös csatornának, a Gerlai holtágat pedig (lásd ott) Élő­víz csatornának Jelölik . Fekete - Körösi IV „ csatorna 5266 5366 Fekete - körösi holtmeder, mely most belvizlevezető csa­tornául szolgál» (Lásd a Vargahosszai V» főcsatornára vonatkozó megjegyzést is „) A Gyepes főcsatorna balolda­li mellékcsatornája. Vizének egyrésze szükség esetén V , - 1II„ csatornán át a Vargahosszai IV . főcsatornába vezethető „ Felsőhatárér főcsator­na 5267 A térképen Hafáréri csatorna néven szerepel„ A Kölesér főcsatornával való egyesülése alatt Határér főcsatorna a neve„ Gerlai holtág 5366 Az Élőviz csatorna jobboldali mellékfolyása Békés határá­ban, amely Gerla községről kapta a nevét, A térképen tévesen Élőviz csatorna a neve „ A holtág és az Élőviz csatorna által bezárt területről a víz kisebb csatornákon át jut a befogadójába . Felső végén, az Élőviz csatorna a- latti Vészéi bujtatón át a Klgyósi főlecsapoló csatorna csatlakozik bele. Gyepes főcsatorna 5267 5367 Nagyrészben a régi Kőrös-medrek vonalát követve ké­szült . A kétágí zsilipnél a Határér főcsatornával egyesül­ve mint hos$ufoki csatorna, a hosszunk! szivattyútelep­nél ömlött a Kettős - Kőrösbe » Magas belvízállás alkalmá­val a Hosszútok! szivattyútelep vízszállítása kevésnek bi­zonyult, ezért megépült a 9 m3/s teüesitőképességü sar­kad! szivattyútelep, miáltal az eddigi egységes vízrend­szer két részre osztott. Ásáshidi tiltójától keletre lévő részének vize a Bárkás főcsatornán ál és a sarkad! szi­vattyútelepen keresztül a Fekete - Körösbe ömlik, mig az ásási hídtól nyugatra lévő szakaszé a Hosszufoki csator­nán és szivattyútelepen át a Kettős - Körösbe jut. A Gyepes keleti, rendkívül kanyargós ága tulajdonképen mint víztározó működik. A fővizlevezető a Kopolya főcsa­torna, amelybe a Gyepes főcsatorna vizét Sarkad és Kötegyán községek között két összekötő csatornával le­het átvezetni. A sarkad! szivattyútelep részben magyar, részben román terület belvizeit emeli át a Fekete-Körösbe

Next

/
Thumbnails
Contents