Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 3. A Sió és a Balaton (VITUKI, Budapest, 1953)
Bevezető
6. kiegészítésére a vízhálózat vázlatos ábrázolása /4.rajz/, amely a vízfolyásokat kifejtve egyenes, folytonos vonalakkal, mértékhelyesen tünteti fel. A szaggatott vonalak csupán a mellékvizfolyások torkolatának helyét mutatják a befogadó vízfolyáson. A vízgyűjtőterület áttekintő rajza /5.rajz/ a vízgyűjtőterület felépítését szem-, lélteti. A háromszögek magassága egy-egy vízfolyás hosszát, alapja vízgyűjtőterületének a kiterjedését adja meg a torkolatnál. Egyesülő vízfolyások esetén a két vízgyűjtőterület összegét az egymás mellé rajzolt háromszögek közös alapja alatt tüntettük fel. A mellékvizek torkolatai között a vízgyűjtőterület lineáris, és mindkét parton egyenlő növekedését tételeztük fel. Az ábráról ilyenformán bármelyik szelvényhez lemérhetjük a hozzátartozó vízgyűjtőterület megközelítő nagyságát. A vízválasztó kijelölésénél a kis- és középvizi lefolyási viszonyokat vettük figyelembe. Olyan szakaszokon, ahol a vízfolyások vize a főmeder és természetes mellékága, vagy mesterséges üzemviz /malom/ csatorna között oszlik meg, a vízgyűjtőterület nem határolható el. Ott pedig, ahol nagyvizek idején árapasztó megnyitásával, vagy zsilipek zárásával megváltoztatják a lefolyás útját, a vízállás szerint változik a vízgyűjtőterület nagysága. Ezekre, a hidrológiai tanulmányokban, gyakorlati tervezéseknél és belvízvédelmi munkáknál egyaránt feltétlenül számításba veendő körülményekre megfelelő jegyzetek utalnak. A füzetben közölt térképek méretarányát és tartalmát a rendelkezésre álló térképanyag szabta meg. A vízgyűjtőterületről kész hidro-geológiai térkép nincs, ezért ilyennek közléséről egyelőre le kellett mondanunk. Ezt a hiányt Atlaszunk külön füzetében szándékozunk pótolni. Addig is, amig ez a tervünk megvalósítható lesz, némi segítséget nyújthat az olvasónak a területről rendelkezésre álló földtani és talajtani térképek könyvészeti adatainak a függelékben közölt felsorolása. A kutató és a tervező munka megkönnyítése céljából ezúttal is összeállítottuk a vízgyűjtőterület hidrometeorológiai észlelőhálózatának térképét és külön kimutatásban közöljük, hogy a területre vonatkozóan milyen észlelési adatok,mely időponttól kezdve állanak rendelkezésre. Magukat az észlelési eredményeket, vagyis az éghajlati és vizjárási jellemzőket, a Hidrológiai Atlasz II. és III. füzetsorozatában adjuk közre. Az Országos Meteorológiai Intézet Igazgatóságának ehelyütt is köszönetét mondunk a hidrometeorológiai tájékoztató adatok összeállításában nyújtott támogatásért. A Hidrológiai Atlasz eddig megjelent füzeteix’ől folytatott tapasztalatcsere ered-