Lanfranconi Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)

III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról

25

„seket. Az eredmény, melyre itt törekedni kell, az, hogy a társulatok vagy közegeik egyszer „mindenkorra tudják, hogy mi a teendőjük, ha az árvizek közeledése nekik tudtukra adatik,

„s ezt a kérdéses szabályzat által lehet elérni.

„Végre, hogy bevégezze azon észrevételeket, melyekre a Tiszának és mellékfolyóinak Szükséges, hogy a

. „ ’ , ..... . „ , . , kormány a Tiszán

„megvizsgalasa ot ösztönözte, a bizottság kijelenti, hogy igen nagy fontosságot tulajdonit eszli;özlen(jö mun]íá_ „ annak, hogy a kormány a társulatokra és az általuk végrehajtandó munkálatokra határo- latokra és az ár- „zottahh és erélyesebb befolyással bírjon, ügy tetszik neki, mintha ezen társulatok nem bir-m^nt®sAo társulatok „nának egy egységes vezetéssel, és mintha nem mindig dolgoztak volna, a mint pedig kellett befolyással bírjon, „volna, . egy közös czél elérésén. Ez magyarázza meg a töltések általános vonalában levő Esylegfőbb> műszaki „túlságos nagy szabálytalanságot, valamint azt, mely ebből az ármeder szélességére nézve „származott. Egyáltalán szükséges, hogy kivétel nélkül minden munkálatnál az egyes társulatok a kormánytól függjenek, úgy, hogy semmi munkálat annak jóváhagyása nélkül végre „ne hajtathassák; ezen jóváhagyás pedig csakis a Tiszánál alkalmazott állammérnökök előterjesztésére, és egy, a közlekedési Minister Űr mellé adott, minden a közmunkát érdeklő „kérdésben kihallgatandó műszaki tanács véleményezése után adassák meg. Már előbb említettük, midőn a töltések által okozott szondátokról beszéltünk, hogy az alföld-fiumei vasút „Szeged feletti Tisza-hidja rósz irányban épült, minélfogva rósz helyen állanak a közelében „levő töltések is. Midőn a bizottság e tekintetben a helyszínén észrevételeket tett, azon „feleletet nyerte, hogy ezen hid a folyammérnökök meghallgatása nélkül épült. A bizottság „tehát azt tartja, hogy ezentúl minden ilynemű munkálatoknál, kiváltképen pedig olyanoknál,

„melyek vagy a hajózásnak, vagy a víz lefolyásának árthatnának, a terveket csak akkor „kellene jóváhagyni és azok végrehajtását csak akkor megengedni, ha az érdekelt szakosztályok egymással irásbelileg tárgyalták már az ügyet, mely alkalommal a tiszafolyó mérnökei mindig felszólíttatnának netaláni észrevételeik közlésére, minek bevégeztével az említett „műszaki tanács adna véleményt. Szükséges azonkívül, hogy kivétel nélkül minden munká- „latra szóló tervek, akár vasut-társaságok, akár más társulatok vagy magánemberek által „legyenek bemutatva, azok fontossága szerint vagy a kormány, vagy annak közegei által „megvizsgáltassanak és jóváhagyassanak, és hogy azok kivitele mindig az állammérnökök „ellenőrzése alatt történjék, kik arra felügyelni tartozzanak, hogy minden munka a szükséges gonddal és az előirt szabályoknak megfelelően hajtassák végre. Ugyanezen intézkedést „ki kell terjeszteni mindenre, a mi a töltések jó karban tartására tartozik, hogy a kormány „mindig képes legyen magának arról meggyőződést szerezni, hogy úgy a töltések fentartását,

„mint bárminemű egyéb munkálatot illetőleg, rendeletéi pontosan követtetnek. Csakis ilynemű „intézkedések által javítható a jelenlegi helyzet, és csak így fogja a folyó kezelése megnyerni az összhangzást, mely nélkül minden munka, és minden a Tiszavölgy újjászületésére „czélzó törekvés daczára nem volna biztos azon nagy munka sikere, melyen már oly régóta „dolgoznak.

„Hallottuk, hogy ezen intézkedések teljesülését és jó sikerét akadályozza azon nagy A szegényebb árkülönbség, mely az egyes társulatok között van. Ma némely társulat igen nagy jövede- ^a^kítandó^közüs10 „lemmel bir, mig másoké teljesen elégtelen arra, hogy kötelezettségeiknek megfelelhessenek. alap.

„Ha ez csakugyan így van, segélyezni kellene őket a többi társulatok jövedelméből vett „pénzzel. Francziaországban, hol némely megye szegénységénél fogva nem képes a rárótt „terheknek megfelelni, főképen a mi az útépítést illeti, a kormány őket az összes megyék „jövedelméből vett pénzalapból segélyezi. Hasonlóképen lehetne eljárni a Tiszánál is, és a „társulatok jövedelmétől elvont csekély összegekből alakítani ezen folyó számára egy közös „pénzalapot, melyből a szegényebb társulatok segélyeztetnének, úgy, hogy töltéseik fentartá- „sára képesíthessenek, annyival inkább, mert sokszor ettől függ a szomszéd társulatok és „roppant területek biztonsága.“