Lanfranconi, Enea: Magyarország ármentesítése (Budapest, 1882)
III. Az 1879. évi külföldi szakértőkből alakult bizottság véleményezése a Tisza szabályozásáról
23 „hogy a folyómenti birtokosokra ilynemű kötelezettség rovassák, uj törvényt kellene hozni, „mely őket erre kötelezné, s azt késedelem nélkül az országgyűlés elé kellene terjeszteni. „Azonkívül, hogy a töltések koronája mindig 1-00 méterrel legyen magasabb a leg- A töltések szélesséffé. „nagyobb árvíz sziliénél, szélességüket is nagyon kell növelni, mert vannak olyanok is, Előnyös volna koro,inelveknek koronaszélessége alig 2-00—2-50 méter, pedig annak sohasem volna szabad nájukatúgy építeni, „7’00 méternél alább maradnia, kivált az árvizek hosszú tartama miatt. A töltések ezen ^°fy kuzlfacjtsl „megvastagítása azonkívül, hogy jobban biztosítaná az ármentesítést, még azon előnynyel is sanak. „bírna, hogy a töltések közlekedési utak gyanánt volnának használhatók. A Tisza két partján „nagyon kevés a jó út, s ha valamely töltés veszélyben forog, csak nagyon nehezen lehet „oda segítséget és a szakadás meggátlására szükséges anyagot vinni. Más részről az által, „hogy a töltések a gyalog- és kocsiközlekedés számára megnyittatnak, kiüzetnek belőlük a „kártékony állatok, mint például a vakandok, melyek azokat keresztülkasul fúrják és romlásukat idézik elő az által, hogy a víz behatolását elősegítik. Igaz, hogy azon ellenvetés is „forgott szóban, hogy a töltések többny ire finom homokkal kevert feliszapolt anyagból vannak „építve, melyet egy, rendesen igen vékony, agyagos réteg borít; a kocsik kerekei ezen utóbbi „rétegen keresztül hatolnak, s igy a szél által könnyen elhordható homok és iszapolt föld „kerül a felszínre. így tehát a töltések magassága folyton fogyna. Ezen bajt azonban el „lehetne hárítani, ha a töltések csakugyan utak gyanánt használtatnának, és ha, a mint ez „az ország vagyonának növekedésével és a közlekedési és szállítási eszközök fejlődésével „egykor valószínűleg be is fog következni, az utak kavicsoltatni fognak. Szegedre vonatkozó „külön jelentésében a bizottság foglalkozott azzal, hogy miképpen lehetne a tiszamenti vidékekre „építkezési és kavicsolási anyagot szállítani oly árakon, melyek mellett az utakat méltányos „költségen lehetne fentartani. Az ott említett körülmények teljesen alkalmazhatók a töltések „tetején építendő utakra is, s elég itt azokra hivatkozni. „A bizottság az általa megtekintett töltések több pontján látta, hogy azok belső lába A töltések belső ,földből épült padkák által volt megerősítve. Ez a tiszaszábályozással foglalkozó szakférfiak a;>at ^nye^^ ,több rendbeli javaslata folytán történt, s a bizottság is ezt mint oly kitűnő intézkedést ,ajánlhatja, melyet mindenütt meg kellene tenni. Nem akarjuk pontosan megszabni, hogy ,mily magasságra kell ezen padkákat emelni, mert az minden egyes esetben a töltés testét , képező anyagtól, a hosszú árvizek alatt a szél által felvert hullámok többé-kevésbbé erélyes , hatásától, a szivárgás mértékétől, a töltéseknek a földszin feletti magasságától stb. függ, de ,világos, hogy annál jobb, minél magasabbak a padkák. Jó volna, ha azok felszíne legfeljebb ,3’00 méterrel maradna a töltések koronája alatt, és 5’00 méter szélesre építtetnék. Azon , előnyön kívül, melyet e padkák az által nyújtanak, hogy a töltések lábát megerősítik, és , megakadályozzák a netalán előforduló és a töltések romlását elősegítő vízátszivárgást, még , anyagtartalékot is képeznek, melyből veszély idején földet lehet nyerni, és az esetleges gátszakadásokat meg lehet akadályozni. „Jó lesz ez alkalommal a töltések építésére és javítására vonatkozólag is néhányAtöltések építésénél észrevételt tenni. Ha az után, a mit egy javítás alatt levő töltésen láttunk, lehet Ítéletet e^tt t^ndVeíTM , hozni, mondhatnék, hogy az ennél követett mód nagyon hiányos. Ott ugyanis az új feltöl,tést a talaj gyeppel benőtt felszínére hányták, a nélkül, hogy előbb felásva a gyepet, az vigyázat. Begyepezés. Ültetvények a töl,új töltés és a természetes talaj közt szoros összefüggés létesíttetett volna. Azonkívül, a mi tések mentén. ,nem kevésbbé fontos, az anyaggödrökből kiásott köbalakú földtömbök, összevissza egymásra ,hányattak, s így épült a töltéstest, melyben természetesen sok hézag maradt. Az egész , azután egy, a töltés egész felületén rendszeresen elterített földréteggel boríttatott, hogy úgy ,nézzen ki, mintha az egész munka jól készült volna. Ily körülmények közt könnyű előrelátni, ,hogy árvízkor mi fog történni. A vékony külső rétegen a víz hamar keresztül fog hatolni, ,mögötte az egyes földtömbök között levő hézagok utat nyitnak előtte, a föld átázik, s a ,töltés elszakadása elkerülhettem Ily eljárás mellett a szerencsétlenség bekövetkezése bizonyos. Felemlítve azt, hogy egy helyen mit látott, a bizottság távolról sem gondolja azt,
