Oltay Károly: Geodézia, II. folyam (Budapest, 1921)

I. Rész. Országos háromszögelések

uv «

dók.

Mivel a geodéziában kizárólag konform vetületek szerepelnek, azért a szögredukálás mindig a következő képlettel történik.

(AB) ~(A‘B')+AZ

A Az értéke a vetület törvényétől függ.

2./ Hosszredukálás.

Ha az A'B' geodéziai vonal Ívhossza c\ a megfelelő vetületi pontok geodéziai vonalának Ívhossza pedigj^ * akkor"! ^viszonyszámot hossztorzulásnak nevezzük.

Hosszaredukció (& ) alatt a hossztorzulás loga- rithmusa értendő

A bosszrednkciő a vetületi törvénytől függ. Mindenesetre függvénye lesz a lineármodulnsnak

A <r ismeretével a hosszrednkálás egyszerűen végezhető, t.i. _ _

^o-a AB - -Co-a A'S'-t-c

illetve / ^

■te-pAB =tcn?A3-&

33.§. A magyar kataszteri felmérés vetületei.

A magyar kataszteri felmérés a Gauss által javaslatba hozott* kettős vetítés elvét alkalmazza, nevezetesen 1./ áz ellipsoidról konform módon vetit egy gömbre az u.ti. Gauss-gömbre. 2./ a Gauss-gömbről ismét konform módon vetit síkra, illetve hengerre, 3 kettős vetítés számítást előnyökkel jár. mert a kisebb oldalhosszú háromszög- hálózatok magán a gömbön képzelhetők, tehát a kettős veti^ tés yoltaképen csak a felsőrendü hálcízatokra nézve végzendő, (; az alsóbbrendű * hálózatok csak a gömbről a síkra ve4 tiiendők :).

A gömbről a síkra való vetités régebben a stereo1 grafikus veíulattel, újabban pedig a feráetsngelyü hénger2 vetUlettel U •’dferansvereális Merkátor-veihlettel :J történik. A kataszteri felmérés régebben ugyanazon vetQIetet használta kiegyenlítési és alsógeodáziai vetületűi\ a ste- reografikus vetület kiválóan alkalmas kiegyenlítési vetületűi. de csak kis területen alkalmas ásógeodéziai vetületűé*, nagyobb területre alkalmazva a hossz torzul ás ok lényegesen felülmúlhatják az alsógeodéziai mérések pontossá»* gát. Ez utóbbi ok miatt a legutóbbi időben új vetule tét ve-